Belebukott a bolgár kormány a magas áramárba

A képviselők 209 igen és 5 nem szavazattal, egy tartózkodással fogadták el a lemondást, amelyet szerdán nyújtott be a törvényhozás elnökéhez Boriszov miniszterelnök. A parlamentben képviselt három legnagyobb párt – Boriszovék Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) elnevezésű pártja, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt (BSZP), valamint a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) – már a lemondás benyújtásakor közölte, hogy nem akar részt venni a jelenlegi parlamenti összetétel alapján alakítandó kormányban, így megnyitották az utat az előre hozott választások előtt.

A bolgár törvények szerint most Roszen Plevneliev köztársasági elnökön a sor, hogy kormányalakításra kérje fel a legtöbb mandátummal rendelkező pártot. Amennyiben az nem tud kormányt alakítani, az államfőnek a második, majd azt követően a harmadik legerősebb képviselettel rendelkező politikai erőt kell felkérnie kormányalakításra. Amennyiben egyik párt sem tud, vagy nem akar kormányt alakítani, az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet, ügyvezető kormányt kell kineveznie, amelynek elő kell készítenie az előre hozott választásokat, és azokat két hónapon belül meg kell tartani. (Bulgáriában eredetileg július 7-én tartották volna a parlamenti választásokat.)

A kormány lemondása ellenére csütörtökön Bulgária-szerte folytatódtak a tüntetések. Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetők követeléseit a sokféleség jellemzi. Eredetileg a szegénység és a magas áramszámlák miatt szerveztek megmozdulásokat a tiltakozók, manapság viszont egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek alkotmányreformot, illetve a pártrendszer megváltoztatását követelik azzal a céllal, hogy csökkentsék a parlamenti képviselők számát, valamint növeljék a civil társadalom képviselőinek az arányát valamennyi állami ellenőrző és szabályozó hatóságnál.

Egy csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a megkérdezett bolgárok 92 százaléka támogatja a tüntetéseket, jóllehet 84 százalékuk nem vesz részt azokban. Egyébként a tömegtüntetéseket, amelyek a Boriszov-kormány lemondásig vezettek, eredetileg az év elejétől jelentősen megugrott áramdíjak váltották ki. Az utcai felvonulások azonban hamar a gazdasági szigor és a kormány elleni általános tiltakozásba fordultak át, és egyre több helyen zavargások is kísérték. Az elmúlt hétvégén több tucat helyszínen sok tízezren tüntettek, de az akciók – Gyankov pénzügyminiszter lemondása és az áramárak csökkentésének bejelentése ellenére – hétfőn és kedden is folytatódtak.