Băsescu: Moldova Romániával egyesülve válhat az Európai Unió tagjává

A volt államfő egy vidéki politikai rendezvényen beszélt erről a védnökségével létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) mintegy 700 Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei tisztségviselője előtt.

Băsescu politikai tapasztalatára hivatkozva kijelentette: itt az ideje felvetni a témát, itt az ideje, hogy a bukaresti kormány és parlament megfogalmazza „ajánlatát” az egyesülés vonatkozásában.

A volt román államfő szerint népszavazással kellene dönteni Románia és Moldova egyesülése ügyében. Megfelelőnek mondta a történelmi pillanatot arra, hogy megkezdődjenek a referendum előkészületei mindkét országban.

Traian Băsescu tízéves elnöki mandátuma utolsó másfél évében kezdett egyre nyíltabban a két román nyelvű állam, Románia és Moldova egyesülésének lehetőségről beszélni.

Romániában a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede támogatná a Moldovával való egyesülést, a volt szovjet tagköztársaságban azonban alacsonyabb, de növekvő tendenciát mutat az „unionisták” aránya. Egy másfél éve készült felmérés szerint a moldovaiak 27 százaléka határozottan támogatná az egyesülést, 22 százaléka pedig hajlik arra, hogy támogassa, míg egy korábbi, 2011-es felmérésnél a megkérdezettek alig 11 százaléka volt az egyesülés határozott híve, és további 20 százaléka találta ezt elfogadhatónak.

A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.