
Barack Obama amerikai elnök – az első olyan vezetőként, akinek országa háborúban áll – csütörtökön Oslóban átvette a idei Nobel-békedíjat. Sokan vitatják az Egyesült Államok elnökének érdemeit.
2009. december 10., 16:152009. december 10., 16:15
2010. január 06., 14:132010. január 06., 14:13
Az oslói városházán a norvég királyi család jelenlétében tartott ünnepségen Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke védelmébe vette a sokak által bírált döntést. Hangsúlyozta, hogy a díjjal Obama elnöknek a nukleáris leszerelésre, az általános felmelegedésre és a világ problémáinak párbeszéd útján történő megoldására irányuló erőfeszítéseit honorálták. Obama elnök beszédében hangsúlyozta: hálával és alázattal fogadja a megtiszteltetést – írja az MTI.
Jogvédő szervezetek bírálták Obama kitüntetését. Többet kellene tennie nemzetközi szinten az emberi jogok előmozdítása érdekében – fogalmazta meg bírálatát a Human Rights Watch és az Amnesty International. Egy Egyesült Államokban végzett legutóbbi felmérés szerint, három amerikai közül kettő véli úgy, hogy az elnök nem érdemli meg a Nobel-békedíjat. Egy szerdán közzétett felmérés szerint Norvégiában, pedig a megkérdezettek csak 35,7 százaléka véli úgy, hogy Obama megérdemli a díjat, és 33,5 százalékuknak ezzel ellentétes a véleménye.
Obama a bírálatokra reagálva, amelyek szerint korai volt a kitüntetés, újságírók előtt leszögezte: Folytatni kívánja a munkát az Egyesült Államok számára fontos kérdésekben és a világ békéjének és biztonságának építéséért. Főképp az atomfegyverek terjedésének megállításáért, az éghajlatváltozás kihívásainak kezeléséért és az afganisztáni helyzet stabilizálásáért harcol.
A magyar tudomány és kultúra emberei munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).