Bakk Miklós átveszi a díjat Tárnok Máriától és Németh Zsolttól
Fotó: MTI/Soós Lajos
Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense kapta idén a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által alapított, kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységért odaítélt Lőrincz Csaba-díjat.
2017. június 16., 20:442017. június 16., 20:44
2017. június 16., 20:492017. június 16., 20:49
A pénteki budapesti átadóünnepség megnyitásaként Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője azt hangoztatta, hogy mindig örömmel vesz részt az alapítvány rendezvényein, mert úgy gondolja, a szervezet hozzájárul a Kárpát-medencében élő magyarság összekapcsolásához, igaz barátságok elmélyítéséhez.
Mint mondta, a Lőrincz Csaba-díj alapítása óta vállalja, hogy a kitüntetett által megnevezett fiatal eltölthet egy hónapot brüsszeli irodájában. Ez segíthet abban, hogy az ösztöndíjas jobban eligazodjon az európai uniós színtéren – vélekedett, hangsúlyozva: a gesztusra Lőrincz Csaba szellemisége és barátsága kötelezi.
Gál Kinga úgy fogalmazott,
Bár rendszeresen fordulnak konkrét problémákkal az Európai Bizottsághoz, mindig semmitmondó választ kapnak, amely szerint nem tartozik az intézmény hatáskörébe a kérdés. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Az európai parlamenti képviselő szerint a gyakorlati szempontok mellett
Ahogyan a díjazott megfogalmazta, stratégiaváltásra van szükség, amely a Székelyföldet is a modernizációs centrumok közé emelné, ahonnan minták sugároznának szét – mondta Gál Kinga. Azt kívánta, minél többen olvassák Bakk Miklós gondolatait, és használják azokat a mindennapokban.
Köszöntőjében Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Balassi Intézet vezetője úgy fogalmazott, a díjnak kettős küldetése van: az emlékezés Lőrincz Csabára, egy nagyszerű emberre, barátra, kutatóra, gondolkodóra, aki hosszú ideig érdemben alakította, meghatározóan formálta a Fidesz nemzetpolitikai törekvéseit; valamint azok munkásságának elismerése, akik továbbviszik az ő szellemiségét. A kitüntetést kilencedik alkalommal adják át –jegyezte meg.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke közölte,
Szavai szerint „alkati és életmódbeli rokonság” van a díj névadója és a díjazott között. Lőrincz Csaba és Bakk Miklós egyaránt elkötelezett elméleti megalapozói az autonómia kérdésének.
Ugyanakkor a határ egyik oldalán sem tudták őket beszippantani a magyar politikai szekértáborok, egyetlen párt házi ideológusaivá sem váltak.
szögezte le. Hozzáfűzte:
Lőrincz Csaba és Bakk Miklós az autonómia alakjai, szabad és európai emberek – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki a kitüntetett publikációinak fontosságára is kitért.
A díjazottat Vizi Balázs jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központ Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa is méltatta. Hangsúlyozta Bakk Miklós autonómiához kötődő munkásságának fontosságát.
– jelentette ki Vizi Balázs.
Bakk Miklós úgy fogalmazott, hogy
A rendezvény végén a kitüntetett A nemzet a 21. században címmel tartott előadást.
Meglátása szerint a nemzet nem hal el, nem szűnik meg. Inkább drámaian átalakul, de a 21. században is létezik majd. Álláspontja alátámasztására három érvet hozott fel. Úgy vélekedett, a nemzet behelyettesíthetetlen. Mindaddig, amíg a kormányzás a világban állami keretek között zajlik, a nemzet létét sem tudják igazán temetni. Másrészt, a nemzet egyszerre élet- és értékközösség, a legmagasabb szinten vegyíti ezt a két alapvető típust. Végül a nemzeti létmód természetességéről beszélt.
– jelentette ki Bakk Miklós.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított díj a fiatalon elhunyt erdélyi magyar értelmiségi, Lőrincz Csaba (1959-2008) emlékét, szellemiségét őrzi, és tudósok, szakértők, kutatók, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. Az elismerést minden év júniusában adják át.
A kitüntetettet Nagy János felvidéki képzőművész bronz emlékplakettjével és emléklappal jutalmazzák, továbbá megnevezhet egy egyetemi hallgatót, aki egy hónapos brüsszeli ösztöndíjat kap az Európai Néppárt frakciójánál.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!