Bajnai: aggodalomra adhat okot, ami a szlovák nyelvtörvény ügyében történik

Közölte, hogy ezt megtették szeptemberben is, a Szécsényben tartott magyar–szlovák kormányfői találkozó „biztató esélyt kínált” arra, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződjenek – írja az MTI. Emlékeztetett, a szécsényi találkozón megállapodtak abban: Szlovákia a módosított államnyelvtörvényt úgy korrigálja, hogy az EBESZ ajánlásait teljes mértékben elfogadják. Ezzel párhuzamosan megerősítik a nemzeti kisebbségeket védő törvényt. Az említett kérdésekben nem érzékelnek haladást – mondta a kormányfő. Kijelentette, hogy az államnyelvtörvény végrehajtási elveire vonatkozó egyeztetéseken nem értek el érdemi eredményt, s Magyarország tart attól, hogy a pozsonyi kormány ennek ellenére elfogadja a végrehajtási elveket.

Elmondta, hogy a kormány aggodalmait fogalmazta meg azért is, mert Ukrajnában háttérbe szorították a kisebbségi iskolákat, illetve nem rendelték meg a magyar nyelvű tankönyveket. Emlékeztetett arra, hogy az ügyben levelet írt ukrán kollégájának. Meglátása szerint bár a kárpátaljai helyzet eltér a szlovákiaitól, „de szintén érdemi problémák vannak”. Kijelentette, sem Ukrajnában, sem Szlovákiában nem jó, ha a kisebbségek a belpolitikai viták szenvedő alanyaivá válnak. Kedvezőnek nevezte, hogy Romániában az RMDSZ továbbra is „meghatározó, legitim és erős szervezet”, amely jelentős befolyással bír az ország belpolitikai eseményeire.

Reménytelinek nevezte, hogy a szerb állampolgárok december 19-től vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba, így elhárult a kapcsolattartás egyik akadálya, ráadásul – tette hozzá – ez fontos lépés az ország európai integrációja felé. Horvátországgal összefüggésben azt mondta, úgy tűnik, újra megindult az ország európai uniós csatlakozásának folyamata. A kormányfő a magyarság helyzetéről szólva kiemelte, kevés olyan ország van, mint Magyarország, ahol ennyire a határ két oldalára szorultak az azonos kultúrához tartozó, azonos gyökerekkel rendelkező emberek.

Mint mondta, a nemzeti identitást sokszor meg lehet élni az államnál kisebb keretekben, nemzeti önazonosságban, autonómiában is. Hozzátette, ehhez nem elég a határon túl élő magyarok kitartása vagy a magyar kormány elszántsága, hanem az is kell, hogy a szomszédos országok vezetése nyitott legyen abban: saját területén biztosítsa a lehetőséget a nemzeti önazonosság megéléséhez. A korszerű nemzetpolitikáról szólva többek között a fejlesztéspolitikáról beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak több mint kilencven százaléka uniós állampolgár, a maradék 10 százalék többsége pedig olyan területen él, ahová eljuthatnak az uniós fejlesztési pénzek, ezért a kormány az elmúlt néhány évben nagyon aktív fejlesztéspolitikába kezdett.