Április 30-tól lép életbe az új munkatörvénykönyv

Hiába ellenezték a szakszervezetek, az új munkatörvénykönyv április végétől hatályba lép

A kormány március 8-án vállalt felelősséget a parlament előtt az új munkatörvénykönyvért. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be, de azt elutasították. A Szociáldemokrata Párt és a nemzeti Liberális Párt az Alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, kifogásolva a felelősségvállalási eljárást és a munkatörvénykönyv bizonyos tartalmi elemeit. A taláros testület március 23-án utasította el az ellenzék óvását.

A munkatörvénykönyv módosításáról szóló tárgyalások tavaly decemberben kezdődtek, majd januárra, végül márciusra tolták ki a tárgyalások határidejét. Végül a kormány egy olyan változatért vállalt felelősséget, amely a szakszervezetek és a munkáltatók javaslatainak igen kis hányadát tartalmazta, a tervezet végső változatában a koalíciós honatyák által megfogalmazott 144 javaslatból csak nyolcat fogadtak el.

Az új munkatörvénykönyvbe beiktatták azt az előírást, mely szerint a tömeges elbocsátás keretében állás nélkül maradt alkalmazott 45 napon belül versenyvizsga és próbaidő nélkül prioritást élvez az esetleges újraalkalmazáskor. A törvénykönyv bevezeti a gyakorlati időszakot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében is. Gyakorlati időszaknak számít az első hat hónap munka. Kivételt képeznek a szabály alól azok a szakmák, amelyek esetében a gyakorlatozást külön törvény határozza meg. A gyakorlati időszak végén a munkáltató kötelező módon igazolást ad ki, amelyet láttamoz a területi munkaügyi felügyelőség. A dokumentum szerint próbaidőre legtöbb 12 hónapon át lehet különböző alkalmazottakat felvenni ugyanarra az állásra. A törvény szabályozza az egyéni teljesítményre vonatkozó előírásokat is.

A kormány által elfogadott változat szerint a kollektív tárgyalásokról szóló cikkely előírja, hogy „a felek képviseletének biztosítása, a tárgyalási folyamat és a kollektív munkaszerződések megkötésének folyamata a törvény előírásai szerint történik.” Az eredeti változatban ez a cikkely azt írta volna elő, hogy külön törvény szabályozza ezeket.

Továbbá, az új jogszabály értelmében a felmondási idő nem lehet hosszabb 20 munkanapnál a végrehajtó munkakörben dolgozók számára és 45 munkanapnál a vezetői tisztségben dolgozók számára. Növelték az éjszakai munkára járó pótlékot 15 százalékról 25 százalékra.