Az RMDSZ lát magyar jövőt Erdélyben

Kovács Péter (fotó) elmondta: „Az idei népszámlálás azt mutatja, hogy igenis létezik egy erős közösségi összefogás, ezt bizonyítja, hogy a magyar közösségek felelősséggel viszonyultak tájékoztató, tudatosító kampányunkhoz”. A főtitkár úgy vélekedett, az a több mint ezer telefonhívás, megkeresés, amely a cenzus alatt, illetve az azt megelőző időszakban a Szövetség Főtitkársága által üzemeltetett zöld vonalon és a megyei szervezetek által működtetett ügyelet során érkezett, igazolja, hogy a romániai magyarság bízik az RMDSZ-ben. „A magyar közösség tagjai bizalommal fordultak hozzánk, hiszen tudták, hogy válaszolunk kérdéseikre, megoldjuk problémáikat.” Kovács külön kiemelte a történelmi magyar egyházak, a civil szervezetek, a sajtó összefogását, e kérdés iránt tanúsított pozitív hozzáállást, mint mondta, e kérdéshez való viszonyulásuk mindenképpen megsokszorozta a Szövetség erejét is.

Rövid értékelése mellett, a főtitkár kitért azokra a konkrét lépésekre is, amelyeket a Szövetség az elkövetkező időszakban kíván tenni annak érdekében, hogy a magyarság aránya az elkövetkezőkben is növekvő tendenciát mutasson. Elmondta, a Főtitkárság folytatja a Minden magyar számít címszó alatt elindított tevékenységét, és egy társadalmi cselekvési tervet fogalmaz meg: ez tartalmazni fogja azokat a feladatokat, célokat, amelyeket az RMDSZ a család védelme érdekében kíván megvalósítani. A terv tartalommal való feltöltését kormányzati és önkormányzati szinten végzett munka fogja biztosítani. A kormányzat vonatkozásában azokat a törvénytervezeteket, módosító javaslatokat kell említeni, amelyek gyakorlatba ültetése elősegítheti, növelheti a fiatalok, a családok gyermekvállalási kedvét. A Főtitkárság már megkezdte azoknak a pozitív példáknak a felleltározását, amelyeket sikeresen alkalmaznak az Európai Unió különböző országaiban, és amelyeket Romániában is eredményesen lehetne alkalmazni – tájékoztatott a Szövetség politikusa. Példaként említette a gyes alatti részmunkaidős munkavállalás lehetőségét, a négyévesnél fiatalabb gyerekek szüleit foglalkoztató munkáltatók adókedvezményeit, kettőnél vagy több gyermeket nevelő szülők számára bevezetett adókedvezmények. Önkormányzati szinten a legfontosabb lépést a Családbarát közösségek program beindítása fogja jelenteni, amelynek eredményeként akár egy verseny is elindulhat a magyar önkormányzatok között: ki tud inkább családbarát környezetet kialakítani, ki tud olyan döntéseket hozni, amelyek ösztönzik a gyermekvállalást, segítik a fiatal családokat. A főtitkár arról számolt be, hogy már körvonalazódik egy szempontrendszer, minek alapján egy családbarát közösség elbírálható: jól elérhető alapszolgáltatások, bölcsőde, óvoda, iskolák, iskolabuszok működtetése, stb. Másik szempont, hogy az illető önkormányzat mennyire segíti elő azt, hogy a gyermekeket nevelő családok lakáshoz jussanak, de ugyanilyen fontos kritérium a gyermekeket nevelő családok különböző adókedvezményben való részesítése. További fontos érvek: gyermekbarát ügyfélszolgálat, jó minőségű, közbiztonságot szavatoló játszóterek, közösségi, ifjúsági központok, családbarát településfejlesztés, tiszta, egészséges a környezet, milyen kedvezményekben részesülnek az önkormányzat és annak különböző intézményeinek gyermekeket nevelő alkalmazottak. „E családvédelmi politika kidolgozása lenne a következő lépése annak, hogy ne csak figyeljük a népesedési tendenciákat, hanem konkrétan tegyünk a romániai magyarok számának stabilizálása érdekében” – hangsúlyozta Kovács Péter.

A részleges népszámlálási adatok legfontosabb következtetése: Székelyföldön a románok aránya nagyobb mértékben csökkent, mint a magyaroké

Székely István, a Szövetség népszámlálási munkacsoportjának vezetője 2011. november 21-én tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: rendkívül beszédes tény az, hogy jelen pillanatig csupán Hargita és Kovászna megyében rendelkezünk egy teljesebb képpel, itt beszélhetünk részletesebb népszámlálási adatokról. „Az, hogy Hargita és Kovászna megyében, néhány települést leszámítva, megvan minden adat, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ polgármesterei részéről sokkal hangsúlyozottabb az odafigyelés, az általuk vezetett adminisztrációk működnek. Bebizonyítottuk, hogy az RMDSZ vezetésű önkormányzatok jobban meg tudják szervezni a munkát, mint mások” – fogalmazott a főtitkárhelyettes. Székely szerint a népszámlálási kampány egyfajta bizalmi légkört teremtett, minek következtében a lakosság igen magas arányát sikerült megszámolni. A népszámlálás előkészítésében fontos kérdésnek számított, hogy az a megközelítőleg 90.000 személy, aki, annak ellenére, hogy környezete romának tartja, 2002-ben magyarnak vallotta magát, mit mond 2011-ben. „A magyar és roma közösségek között kialakult konfliktusok, amelyek főleg Hargita megyéből nagy sajtónyilvánosságot kaptak, nem hatottak ki az identitás vállalására, nem befolyásolták azt. Ezek a magyar közösségen belüli konfliktusok voltak, ezt bizonyítják, hogy ezeken a településeken nem nőtt számottevően a magukat romának valló személyek száma – állapította meg a népszámlálási munkacsoport vezetője. Elmondta, hogy a kampány kidolgozásakor kiemelt kérdésnek számított az ideiglenesen külföldön tartózkodók összeírása. „Elég jó arányban sikerült összeírni azokat a személyeket, akik külföldön tartózkodnak. Ez azt is jelenti, hogy az itthon maradt család hangsúlyosan odafigyel a külföldön élőkre, és ez azért fontos, mert folyamatosan azt kell üzennünk nekik, hogy visszavárjuk őket” – mutatott rá Székely István.

Antal Árpád Hargita és Kovászna megye népszámlálási eredményeit ismertette, az ezek tükrében körvonalazódó konklúziókat fogalmazta meg. Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: „2002-ben pontosan láttuk, hogy a magyarság korstruktúrája sokkal kedvezőtlenebb a románságénál, sokkal elöregedettebb volt Székelyföldön is, nem csak Erdély többi részén. Ma már elmondhatjuk, hogy a két székely megyében kisebb arányban csökkent a lakosság, mint Romániában vagy Erdély többi megyéjében.” Másik következtetés, hogy a két székelyföldi megyében kisebb arányban csökkent a magyarok aránya, mint a románoké. Háromszéken a románok csökkenése 12,4%-os, a magyaroké 7,6%-os, Hargita megyében a magyarok 6,4%-os, a románoké kb. 14,7%-os csökkenést mutatnak.

Antal szerint fontos konklúzió, hogy sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910-től 2002-ig jellemezte a román-magyar arányokat e két megyében: az a tendencia, hogy a románok aránya folyamatosan nőtt egyik népszámlálástól a másikig, most megfordult. Hargita megyében 1956-1966 között volt egy jelentős növekedése a románságnak, ez 21,7%-os volt, míg a magyarságé csupán 1,46%-os. 1966–1977 között a románság 43,24%-os növekedést mutatott, a magyarság mindössze 11,53%-at. Kovászna megyében, Háromszéken a növekedés 1977–1992 között volt jellemző: 40,15%-os növekedés jellemezte a románságot, a magyarokat csupán 12,41%-os.

Antal Árpád úgy vélekedett, hogy a népszámlálás nyertesei a romák, hiszen Háromszéken 38,07%-os, Hargita megyében 33,26%-os növekedésről beszélhetünk az ők esetükben. A politikus szerint a legnagyobb kérdés, hogy Marosszék, Maros megye továbbra is leszakad a Székelyföldről vagy sikerül ezt a folyamatot megfordítani, ami az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált”.

A polgármester elmondta azt is, hogy Háromszéken 45.381 románból 18.358, tehát több mint 40%-uk olyan településen él, ahol gyakorlatilag nincsenek magyarok: „A polgármestertől a tanácsosokig mindenki román, nem lehet arról beszélni a háromszéki románok több mint 40%-a esetében, hogy a magyar önkormányzatok valamilyen szinten elnyomnák őket. A románok 26%-a Sepsiszentgyörgyön él, arányos képviselettel rendelkeznek, 10,95%-uk olyan településen, ahol arányos képviselet van, csupán 6,9%-uk él olyan településen, ahol nem rendelkeznek képviselettel.”

„Annak ellenére, hogy Hargita, Kovászna megyét elemezve pozitív trendekről számolhatunk be, nincs okunk pezsgőnyitásra. Az elkövetkező időszakban olyan közpolitikákat kell megfogalmaznunk, melyek a családalapítást, a gyermekvállalást ösztönzik, ebben nyilván az RMDSZ-es önkormányzatok is szerepet szeretnének vállalni. Közösen fogjuk kidolgozni azokat a javaslatokat, amelyeket mind a kormányzat, mind az önkormányzatok fele fogunk megfogalmazni” – összegzett Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.