Fotó: Thomas Campean
Elkeserítő képet mutat Romániáról az Európai Bizottság regionális versenyképességi mutatóit tartalmazó tanulmánya: az intézmények, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, a munkaerőpiac, a piac mérete, a technológiai felkészültség, az üzleti kifinomultság, illetve az innováció tekintetében is jóval elmarad az ország az európai uniós átlagtól.
2017. március 09., 12:572017. március 09., 12:57
Az Európai Bizottság harmadik alkalommal állította össze az Európai Unió regionális versenyképességi rangsorát. A első felmérést 2010-ben, a másodikat 2013-ben jelentették meg, a friss, februárban nyilvánosságra hozott lista pedig a 2016-os évre vonatkozik. Az új eredmények összességükben hasonlítanak a 2013-as eredményekhez. Ismét többközpontú mintázat figyelhető meg: fővárosi és városi területek a versenyképesség fő motorjai. Sok esetben nagy eltérések mutatkoznak egy adott országon belül, ami abból ered, hogy a fővárosi régió teljesítménye messze túlszárnyalja az országon belüli többi régióét. A korábbi kiadásokhoz hasonlóan Románia továbbra is gyenge eredményeket ért el, ugyanis a rangsor szerint három romániai régió is az Európai Unió tíz leggyengébbje között szerepel.
263 régiót hasonlítottak össze
A Európai Unió szerint a regionális versenyképesség azt jelenti, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. A felmérésben a 28 tagország 263 régióját hasonlították össze három kulcskérdés mentén: az alapvető feltételek milyenségét, a hatékonyságot és az innovációt (újítást) vizsgálták. Ehhez az állami intézményrendszerek hatékonyságát, a makrogazdasági stabilitást, az infrastrukturális viszonyokat, az egészségügyi rendszert, az alapfokú (kötelező) oktatást, a felsőoktatást és az élethosszig tartó tanulást, a munkaerőpiaci hatékonyságot, a piac méretét, a technológiai felkészültséget, az üzleti szféra kifinomultságát és az innovációs (újító) hajlamot is megvizsgálták. Mindezek alapján kimondható az a következtetés, hogy Románia a versenyképesség tekintetében gyengén teljesít: az ország nyolc régiója közül öt hazai régió a megszerezhető 100 pontból még 10-et sem szerzett a ranglistán. Mint kiderült, a romániai régiók közül Bukarest és környéke a legversenyképesebb, de ez is csupán a 161. hely megszerzésére volt elegendő. A Délkelet-Románia régió érte el a leggyengébb eredményt országos viszonylatban, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy európai viszonylatban is az utolsó előtti helyet foglalja el. A Központi régió, amelyhez Hargita megye is tartozik, a 246. helyen áll.
A múltnak köszönhető
Csák László fejlesztési szakértő megkeresésünkre elmondta, az Európai Bizottság által használt versenyképességi fogalmat azért találták ki, mert korábban kizárólag a gazdaság teljesítményét mérték. „Régebben csak a GDP (bruttó hazai termék)/fő gazdasági mutatót vették figyelembe, ezért később az a döntés született, hogy figyelembe kellene venni egyéb szempontokat is, így vezették be a versenyképességi mutatót. Azonban az újonnan bevezetett rendszerben sem jeleskedik Románia: ez azt jelenti, hogy nemcsak a gazdasági teljesítménye nagyon alacsony, hanem a közinfrastruktúra, az oktatási rendszer és a kutatás színvonala is nagyon alacsony ezekben a régiókban. Így nemcsak a jelenlegi helyzet rossz, hanem a kilátások is. Ez egyébként sokkal rosszabb, mintha csak a gazdasági mutató lenne gyenge, hiszen azon könnyebb javítani.
Ha egy régió nem versenyképes, az azt jelenti, hogy a jövőben sem nagyon tud ezen változtatni. Fontos lenne azonban erre a versenyképességre odafigyelni, mivel ez egy olyan összetett szempont, ami a régiók jövőjét határozza meg. Ha egy régió versenyképes, akkor oda turisták mennek, illetve oda megy a tőke és a befektetés is, ellenkező esetben azonban elkerülik. A székelyföldi megyéket is magába foglaló Központi régió valamikor jó helyzetben volt, de jelenleg romló tendenciát mutat. Az, hogy a friss rangsor szerint országos szinten kicsivel jobb helyzetben van, mint több másik régió, a múltnak köszönhető: a valamikori osztrák-magyar monarchiának, a magyar királyságnak, illetve a szocialista iparosításnak és fejlesztésnek. Jelenleg azonban ez egy elfelejtett régió, ahol nincs fejlődés. Ezen a helyzeten csak hosszú távú, átgondolt fejlesztéspolitikával lehet segíteni, ez azonban egyelőre nincs. Bármilyen sikeresek is legyenek, a helyi és megyei törekvések nem elegendők: a versenyképesség feltételrendszerét regionális szinten lehet megteremteni” – magyarázta Csák.
Az első és utolsó 10 régió
Az Európai Unió tíz legversenyképesebb régiója a felmérés szerint London és környéke (Anglia), Berkshire (Anglia), Utrecht (Hollandia), Stockholm (Svédország), Surrey (Anglia), Hovedstaden (Dánia), Luxemburg, Ile de France (Franciaország), Oberbayern (Németország) és Hampshire and Isle of Wight (Anglia). A rangsor másik végén az utolsó helyet a franciaországi Guyana foglalja el (ez a terület Dél-Amerikában található), ezt pedig Délkelet-Románia előzi meg. A 10 legkevésbé versenyképes régió közé tartozik továbbá Anatoliki Makedonia (Görögország), Sterea Ellada (Görögország), Severozapaden (Bulgária), Peloponnisos (Görögország), Dytki Ellada (Görögország), Ionia Nisia (Görögország), Délnyugat-Románia, illetve Dél-Románia.
A PPS magyarázata
Az Európai Unió honlapja szerint az életszínvonal értékeléséhez megfelelőbb mérőszám a vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett, egy főre jutó GDP, mivel értéke igazodik a gazdaság (lakosszám szerinti) méretéhez, valamint az országok közötti árszínvonalbeli különbségekhez. Az egyes országok relatív helyzete az EU-s átlagértékkel való összehasonlítás útján fejezhető ki: ebben az esetben az EU-28 értékét 100-ként vesszük figyelembe. Látható tehát, hogy Románia Központi régiójában az EU-28 átlagának alig felét (51) érte el a PPS-ben kifejezett, egy főre jutó GDP.
Az elmúlt 24 órában 457 gépkocsivezetői jogosítványt vont be a rendőrség, 107-et gyorshajtás, 26-ot alkohol, nyolcat kábítószer befolyása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott pénteken a Román Rendőrség.
Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők a Fidelis állampapírok, amelynek idei első kibocsátása pénteken indul – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a légúti fertőzéses esetek jelentős növekedése ellenére sem támogatja az iskolák bezárását, de hangsúlyozta, hogy a betegség tüneteit mutató gyerekeket nem szabad közösségbe engedni.
Nem vette észre a közúti munkálatokra, útelhatárolásra figyelmeztető jelzést egy teherautó sofőrje, elütötte a munkásokat szállító autót – szerencsére az éppen üres volt. Az eset csütörtökön délután történt a brassói terelőúton.
Egy haldokló éjjeliszekrényén égő mécses okozta azt a kilenc páciens halálát és a szolgálatos orvos súlyos sérülését okozó tüzet, amely 2020 novemberében pusztított Karácsonkő megyei kórházának koronavírusos betegeket ápoló intenzív osztályán.
254 mellette és 192 ellene szavazattal fogadta el szerdán este a parlament Románia 2025-ös költségvetését. A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint nem valószínű, hogy államfői mandátumának lejárta után Klaus Iohannis visszatér a pártba.
Másodszorra is elutasította szerdán a képviselőház és a szenátus összevont házbizottsága a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, amelyet a Fiatal Emberek Pártja és az SOS Románia terjesztett elő.
Nicolae Ciucă volt liberális pártelnök és korábbi kormányfő szerdán bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről.
Cáfolta szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a 2025-ös állami költségvetés a megszorítások büdzséje.
szóljon hozzá!