Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Gyűlése elé

– Kérjük, vázolja röviden, mi az Országos Gyűlésnek nevezett kongresszus feladata és célja.

– Múlt év februárjában az alakuló kongresszusunkon – tudatában az előttünk álló kettős választási év kihívásainak – úgy döntöttünk, egy évre szabjuk választott tisztségviselőink mandátumát. A menet közbeni szervezetépítés és a két választási kampány elég lehetőséget biztosított a bizonyítási lehetőségre és arra is, hogy felmérjük, ki alkalmas a frontvonalban maradni, ki pedig a szakmai és politikai hátországot erősíteni. Ezért eleve úgy készültünk, hogy a választási eredményektől függetlenül a helyi szervezetekkel kezdődően és a megyei szervezeteken át egészen az országos testületekig tisztújítást tartunk. Helyi és megyei szinten ez meg is történt az elmúlt két hónap során, az országos testületek – a Választmány és az Elnökség, valamint a Néppárt becsületbíróságaként működő Országos Szabályzatfelügyelő és Etika Bizottság, illetve a működésünk ügyvitelének anyagi részét ellenőrző Számvizsgáló Bizottság – megújulásáról az országos gyűlés 450 küldöttje hivatott dönteni. Ugyanakkor el kell végeznünk mindazokat a szabályzati kiegészítéseket és korrekciókat, amelyek az egyéves munka során felszínre kerültek. Például a választások eredményeként önkormányzati tisztségeket elnyert képviselőink szakmai testületeként megalakult önkormányzati tanácsoknak, a szakmai hátországot jelentő, döntés-előkészítő szaktestületeinknek vagy ifjúsági szervezetünknek is helyet kell találni a Néppárt rendszerében, működésük kereteit meg kell szabni és ezt belső szabályzatainkba foglalni. Nem utolsó sorban, az Országos Gyűlésnek irányt kell mutatnia azokban a kiemelt fontosságú közjogi és tulajdonjogi kérdésekben (ilyen az alkotmánymódosítás, területi-közigazgatási reform vagy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása), vagy olyan gazdasági és társadalomszervezési kérdésekben, amelyek közösségünk jövőjét meghatározhatják.

– Mire alapoz a párt megerősödését szolgáló, kidolgozás alatt és elfogadás előtt álló új stratégia?

– Elsősorban arra a meggyőződésre, hogy az út, amelyen elindultunk, jó irányú: szükség van egy értékelvű, a politikában elsősorban közösségszolgálatot és nem kizárólag karriert vagy meggazdagodási lehetőséget látó, az autonómia ügyét következetesen felvállaló modern európai néppártra. Ezt visszaigazolta, ha nem is olyan mértékben, ahogyan egyesek elvárták volna, a két választás eredménye. Az a tény, hogy az őszi parlamenti választás jóval alacsonyabb részvételi aránya ellenére a Néppártnak sikerült támogatását növelnie, hogy közel 60 ezer tudatos szavazó bízott bennünk, pedig alig egy éve alakultunk meg, mind azt jelzi, hogy van igény arra, amit felvállaltunk és képviselünk. Középtávon stratégiai célunk kiegyensúlyozni az erdélyi magyar politikai képviseletet, amelynek alaposan elbillent a parlamenti képviselet monopóliumát birtokló, annak megtartásáért bármire – még a közösségi érdek feladására is – képes RMDSZ bukaresti kijárópolitikája felé. Ez az aszimmetria a közösségi érdekérvényesítés kárára van. Többször mondtam, ma sem látom másképp: együttműködés, összehangolt, a munkamegosztáson alapuló nemzetpolitika nélkül autonómia-törekvéseink nem lehetnek eredményesek sem itthon, sem külföldön, pedig a kettőre egyszerre van szükség. Akkor lesz átütő nemzetpolitikánk, ha Erdélyben a két politikai tábor együttműködik. Együttműködés pedig akkor lesz, ha egyensúly van. Úgy néz ki, nekünk jutott az az emberpróbáló küldetés, hogy rendet teremtsünk az autonómia-párti táborban, megerősödjünk és megteremtsük a szükséges egyensúlyt. Ebben, nem tagadom, számítunk stratégiai partnereink, itthon elsősorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács, odaát pedig a Fidesz Magyar Polgári Szövetség támogatására is. Nélkülük nem fog sikerülni.

– Van-e ezen törekvéseknek külön székelyföldi vonzata?

– Székelyföld az erdélyi magyar nemzeti közösség belső anyaországa. Erős, szervezett és öntudatos Székelyföld nélkül hosszú távon nincs magyar jövő Erdélyben, sem a Székelyföldön, azon kívül pedig még annyira sem. A megoldás Székelyföld területi autonómiája. A Székelyföldön minden politikának és közösségépítésnek ez az alfája és omegája. A Néppárt székelyföldi autonómia-politikájában a legfőbb szövetségesünk a közösség maga. Feladatunk megtartani és tovább mélyíteni azt a kollektív erőt, amelyet eddig sikeresen elaltatott közösségünk felfedezett magában március 10-én Marosvásárhelyen. Autonómiát Székelyföldnek vagy Partiumnak és az egész erdélyi magyarságnak nem az RMDSZ kamarilla-politikája fog hozni, hanem a közösség ereje.