Általános sztrájkra készül Egyiptom

„Éjjel eldöntöttük, hogy keddre szervezünk egy megmozdulást, amelyen a remények szerint egymillió ember vesz majd részt” – mondta Íd Muhammad szervező, a mozgalom egyik tagja. A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik késő vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére.

Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek. Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben – írja a HVG.

Mubarak a biztonság helyreállítására szólította fel a kormányt

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök arra kérte az új miniszterelnököt, hogy a „nyugalom helyreállítását” tekintse legfontosabb feladatának. Ahmed Safík szombaton kapott megbízatást az új kormány megalakítására. Mubarak vasárnap másfél órán át tanácskozott Safíkkal. A találkozón az elnök rögzítette az új kormánynak szabott feladatokat, köztük is legelső helyen a stabilitás és a nyugalom helyreállítását. Emellett több politikai reformot is szorgalmazott. Dacára annak, hogy Mubarak szombaton menesztette az előző kormányt, és Omar Szulejmán személyében alelnököt, Safík személyében pedig új miniszterelnököt nevezett ki, a kormányellenes tüntetések vasárnap is folytatódtak országszerte – írja az MTI.

A népfelkeléssel szembesülő egyiptomi elnök azzal bízta meg az új kormányfőt, hogy kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, és állítsa vissza a gazdaságba vetett bizalmat. Hoszni Mubarak az állami televízió vasárnapi híradása szerint utasította Ahmed Safík miniszterelnököt, hogy őrizze meg az élelmiszerek szubvencióját, fékezze meg az inflációt, gondoskodjon új munkahelyek létrehozásáról, és határozottan szálljon szembe a korrupció minden formájával.

A múlt kedden kirobbant, példátlan méretű kormányellenes tüntetéseket egyfelől a munkanélküliség magas szintje, valamint a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbség megugrása, másfelől pedig a szabadságjogok korlátozása és a hatalom gyakorlásának kisajátítása váltotta ki. Mubarak szombaton menesztette a kormányt, és Safíkot – a légierő volt parancsnokát, a távozó kormány polgári repülési ügyekben illetékes miniszterét – bízta meg az új kabinet megalakításával.

Hétfőtől kezdve egy órával hosszabb lesz a kijárási tilalom Egyiptom három nagyvárosában. Mubarak mint a hadsereg főparancsnoka, úgy döntött, hogy 16 óra helyett 15 órakor kezdődik a kijárási tilalom Kairóban, Alexandriában és Szuezben. A reggel 8 óráig érvényes kijárási tilalmat pénteken vezették be, miután minden korábbinál többen vonultak utcára, majd durván elfajultak a biztonsági erők és a kormányellenes tüntetők közötti összecsapások.

Habib al-Adeli leköszönő belügyminiszter utasította a rendőrséget, hogy vegye fel a munkát, és térjen vissza az utcákra az egész országban. Az első egyenruhás rendőrök már vasárnap este megjelentek Kairóban és több más városban is. A rendőrjárőrök összehangolják tevékenységüket a hadsereg egységeivel. Egyedül a Kairó belvárosában lévő Tahrír térre nem vezényelnek ki rendőröket, ott továbbra is katonák gondoskodnak a rend fenntartásáról.

Egyiptomban meglehetősen nagy létszámú a rendőrség. Pénteken hirtelen tűntek el az utcákról és üzletekből, ami káoszt okozott. Több börtönből bűnözők ezrei szöktek meg, és fosztogatók jelentek meg mindenhol. A lakosság önvédelmi csoportokat hozott létre, amelyek tagjai vadászfegyverekkel és botokkal felszerelkezve az utcákat járták, hogy távol tartsák az idegeneket.

Izrael Mubarak támogatására kéri Washingtont és Európát

Bizalmas üzenetet küldött Izrael az Egyesült Államoknak és európai országoknak, azt kérve, hogy támogassák Hoszni Mubarak egyiptomi elnök rendszerének stabilitását, amelynek nagy tiltakozási hullámmal kell szembenéznie – írta hétfői számában a Háárec című izraeli újság.

Az izraeli vezetők a hét végén elküldött üzenetükben hangsúlyozzák, hogy „a Nyugat és az egész Közel-Kelet érdeke az egyiptomi rendszer stabilitásának fenntartása – folytatja a lap. – Ezért fékezni kell a nyilvános bírálatokat Hoszni Mubarak elnökkel szemben.” A hírt átvevő katonai rádió szerint ez az Egyesült Államoknak és azoknak az európai országoknak a bírálatát jelenti, amelyek már nem támogatják Mubarak elnök kormányzatát.

Hogyan látja a helyzetet egy elemző?

Közel egy héttel az utcai zavargások kirobbanása után még mindig nem egyértelmű, milyen eredménye lesz az egyiptomi forradalomnak, viszont nem számít meglepetésnek az, ami az utóbbi napokban történt – írja elemzésében George Friedman. A tekintélyes amerikai Stratfor geopolitikai elemző intézet alapítója és vezetője által felvázolt forgatókönyveket a HVG részletezi.

Több térségbeli és nyugati szövetségesével tárgyalt Barack Obama amerikai elnök az egyiptomi válságról. Obama szombaton Recep Tayyip Erdogan török és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, valamint II. Abdalláh jordániai királlyal, vasárnap pedig David Cameron brit miniszterelnökkel egyeztette álláspontját. A vezető politikusok abban állapodtak meg, hogy figyelemmel követik a válságot, és folyamatos kapcsolatban maradnak egymással. Washington rendezett átmenetet szeretne, azt akarja, hogy a régi kormányt felváltó új kabinet feleljen meg az egyiptomi nép várakozásának.

Az 1981 óta hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök lemondását több oldalról is követelik, többek között saját rezsimjének soraiban is – mindenekelőtt a hadsereg egyes tagjai –, akik szerint veszélybe sodorhatja a rendszer fennmaradását, hogy nem diktálhatják Mubarak utódlásának kérdését. Számukra a demonstrációk egyaránt jelentenek veszélyt és lehetőséget is – írja Friedman.

Szerinte a tüntetések kordában tartása akár ki is csúszhat a hatalom kezei közül, és ez a jelenlegi rezsim bukásához vezethet, viszont egy másik forgatókönyv szerint a felkelés elég lehet Mubarak lemondásának kikényszerítéséhez és egy, a jelenlegi rezsim fennmaradását biztosító utód – például a nemrégiben alelnöknek kinevezett Omar Szulejmán egykori hírszerzőfőnök – megválasztásához. Ez nem azt jelenti, hogy a rezsim tagjai elősegítették a demonstrációkat, de egyes tagjai mindenesetre lehetőséget láttak bennük – teszi hozzá a szakértő.

Maguk a demonstrálók erősen megosztottak, és mindeddig nem voltak képesek létrehozni egy olyan tömegmozgalmat, amely például az iráni sah uralmát döntötte meg 1979-ben. Ennél is fontosabb, hogy a tüntetők egy emberként ítélik el Mubarak személyét, és nagyrészt a jelenlegi rezsimet is, de ezen túl mélységesen megosztottak – írja Friedman.

A nyugati média olvasata szerint az egyiptomi felkelés célja egy nyugati típusú liberális demokrácia kiharcolása, sokan valóban ezt követelik, ám nem egyértelmű, miért mozdultak meg az egyiptomi parasztok, munkások és kereskedők tömegei is – teszi fel a kérdést a Stratfor alapítója, aki szerint e csoportok érdekei a liberális demokrácia helyett sokkal inkább a gazdaság állapotával kapcsolatosak.
Az egyiptomi elnökkel szemben álló csoportok között George Friedman kiemeli a Muzulmán Testvériséget, amely a megfigyelők jelenlegi konszenzusa szerint már nem egy radikális mozgalom, és túl gyenge ahhoz, hogy befolyásolja a forradalmat. Ez lehetséges, de nem egyértelmű – írja a szakértő, aki hozzáteszi, a Muzulmán Testvériségen belül is több tábor működik, némelyik viszont Mubarak elnyomása miatt eddig kevésbé volt látható és hallható. Ezért azt sem tudni, ki emelkedhet fel, ha Mubarak elbukik. Hiba lenne gyengeségnek vélni a Muzulmán Testvériség óvatosságát, amelyre úgy is lehet tekinteni, hogy mindeddig elhallgatták valódi álláspontjukat, és csak a Mubarak utódlása által létrejövő megfelelő pillanatra vártak. „Azt gyanítom, hogy a Muzulmán Testvériségnek nagyobb lehet a potenciális befolyása az egyiptomi tömegek körében, mint a nyugati orientációjú demonstrálóknak vagy Mohammed el-Baradeinek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egykori irányítójának, aki egyre inkább a vezetőjükké avanzsál” – teszi hozzá az elemző.

A jelenlegi eseményeknek négy lehetséges eredménye lehet – véli George Friedman. Az első, hogy fennmarad a rezsim. Mubarak stabilizálhatja a helyzetet, vagy ami ennél is valószínűbb, hogy egy másik magas rangú katonai vezető veszi át a helyét a megfelelő átmeneti időszak után. A jelenlegi rendszer fennmaradásán belül egy másik lehetőség, hogy a tábornokok puccsot hajtanak végre a hadseregben. A második lehetséges forgatókönyv, hogy a demonstrálók választásokat kényszerítenek ki, amelyben El-Baradeit – vagy egy hozzá hasonló vezetőt – választanak meg, akivel az ország elindulhat a demokráciához vezető úton. A harmadik lehetőség, hogy a tüntetők által kikényszerített választásokon a Muzulmán Testvériség győz, amely iszlámista programot valósít meg. A negyedik verzió szerint az ország káoszba süllyed – ehhez egy olyan választási eredmény vezethet, amelynek nincs egyértelmű győztese. „Ha muszáj lenne választanom ezek közül, az ellenzék gyengesége és megosztottsága miatt arra fogadnék, hogy a rendszer stabilizálódik és Mubarak távozik. De ez csak találgatás, nem előrejelzés” – írta a Stratfor vezetője.

Nem mindegyik forgatókönyv jelenthet nagy változásokat a világ számára – teszi hozzá a tekintélyes elemző. Szerinte a szélsőséges iszlámisták új erőre kaphatnak, ha Egyiptom radikalizálódik, viszont ezt nem nézné jó szemmel a radikális iszlámizmus új központja, Irán, amely ebben a helyzetben versenytársat láthat Egyiptomban – kivéve akkor, ha Irán szövetségese lesz. Az Egyesült Államoknak viszont egy iszlámista Egyiptom – amely korábban az egyik első államként írt alá békeszerződést Izraellel – stratégiai katasztrófát jelentene. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, a nagy vesztes Izrael lenne, amely szinte egész védelmét az egyiptomi békeszerződésre alapozta. A Sínai-félsziget demilitarizációjával nemcsak a zsidó állam déli határai kerültek biztonságba, de már nem volt veszélyben az ország léte sem.