A tinik közel egynegyede dohányzik

A felmérés, amelyet 357, 14 és 18 év közötti fiatal megkérdezésével készítettek, arra is rávilágít, hogy a dohányzó tinédzserek 70 százalékának van legalább egy cigarettázó barátja. A tanulmány következtetése szerint az, hogy egy kamasz dohányossá válik vagy sem, a környezeti mintáktól, a családi légkörtől és a szülői befolyástól is függ. A cigarettázó fiataloknak majdnem a fele (43 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy hiányoznak/nem élnek a közelében a szülei, vagy nem állnak közeli kapcsolatban édesapjukkal (47 százalék). Ezeknek a kamaszoknak 53 százaléka vallotta azt, hogy nem működik jól a kapcsolata a szüleivel, 43 százaléka pedig traumatikus élmény hatására kezdett dohányozni.

A felmérés arra is kitér, hogy 61 százaléka kezd rendszeresen cigarettázni azon fiataloknak, akiknek legalább az egyik szülője dohányos. Ugyanakkor a kortárscsoport hatása is nagymértékben befolyásolja, hogy valaki a káros szenvedély rabjává válik-e: a dohányzó kamaszok 70 százalékának, míg a nemdohányzók 20 százalékának van rendszeresen cigarettázó barátja a tanulmány szerint.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok főként kíváncsiságból próbálták ki a marihuánát, és fogyasztásuk meglehetősen esetlegesnek minősíthető: a megkérdezettek legnagyobb része nem szívott füvet az utóbbi egy hónapban. A felmérésben nyilatkozó kamaszok közül a legfiatalabb, aki kábítószerezett már, 12 éves, 15 éves kor után pedig növekszik az arányuk. A marihuánát kipróbálók 32 százaléka barátoknál, 18 százaléka pedig utcán vagy bárokban próbálta ki a füvezést.

Abban, hogy a fiatalok elkezdenek dohányozni, a felmérés szerint óriási a szerepe a családi körülményeknek: nagymértékben számít, ha az apa nem vesz részt aktívan a család életében, ha nézeteltérések uralják az otthoni légkört, vagy a szülők közt feszültség tapasztalható. „Pubertáskorban intenzív átalakulás megy végbe az agyban, ennek következményeképpen a fiatalokat állandó jelleggel érzelmeik és benyomásaik uralják. Ily módon az alkohol és a dohányzás stresszcsökkentő és érzelemszabályozó szerepű lehet számukra” – mondta Dragoș Carneci, az Opean Research társaság tanácsadója.