A szenátus elutasította a roma elnevezés cigányra cserélését

Nem a megnevezéscsere, hanem a romaprogramok lennének a fontosak

A felszólaló szenátorok többsége, függetlenül attól, hogy a kormánypártokhoz vagy az ellenzékhez tartoznak, Silviu Prigoană kezdeményezése ellen érvelt. Toni Greblă, a jogi bizottság elnöke kifejtette, nem lehet törvényben szabályozni egy etnikum elnevezését, ennek tagjai mindenképpen az örökölt történelmi elnevezést használják. Greblă elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a 90-es években törvénnyel változtatták meg a cigány elnevezést romára. Cristian Rădulescu, a PD-L frakció vezetője azt javasolta, küldjék vissza a jogszabályt a bizottságokba, elmondta, a hallgatólagos elfogadás időpontja február 28. Olguţa Vasilescu, PSD-s szenátor úgy vélte, nincs értelme visszaküldeni a bizottságokba a jogszabályt, mert ott túlnyomó többséggel szavazták meg. A PNL frakció nevében Teodor Meleşcanu érvelt a jogszabály ellen, és a kezdeményezés elutasítását javasolta az RMDSZ is.

A kormány előzőleg egyetértett a roma elnevezés cigányra cserélésével, figyelembe vették a Román Akadémia javaslatát, mely szerint a cigány elnevezést használják az EU-s államok többségében – nyilatkozták a Mediafaxnak minisztériumi források 2010 decemberének elején. Akkoriban civil szervezetek rendeztek tüntetést, a Victoria-palota előtt tiltakoztak a névcsere ellen. Időközben a Román Akadémia közölte a kormánnyal, hogy támogatják a kezdeményezést, a művelődési minisztérium, a Romák Országos ügynöksége, a Kormányfőtitkárság és a Diszkriminációellenes Tanács etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó osztálya azonban ellenezte a képviselő javaslatát.

Később a külügyminisztérium is közölte a kormánnyal, hogy véleményük szerint a névváltoztatás nem éri el célját, azaz nem oszlatja el a nemzetközi félreértést Románia, a román nemzet, illetve a romák között. „Ha létezik egy ilyen félreértés a külföldi állampolgárok esetében, akkor azt nem lehet eloszlatni azzal, hogy Romániában kicserélik a romák elnevezését, mert a román hatóságok döntése az országhatárokon kívülre nem vonatkozik. Tehát a külföldi polgárok továbbra is ugyanazt az elnevezést használják, amit ma a román nyelv” – állítja a külügyminisztérium.