A sarkalatos törvényekről tájékozódik Budapesten a Velencei Bizottság

A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamenti egyeztetés után újságíróknak elmondta: a bizottságot arról tájékoztatta, hogy a sarkalatos törvényeket két nagy csoportra osztották. A korábbi politikai vitáknak köszönhetően viszonylag jól előkészített vagy csupán technikai módosítást igénylő jogszabályokat várhatóan még az Országgyűlés nyári szünete előtt elfogadják, nagyobb részüket viszont, amelyekről most vagy majd a nyáron kezdődik a politikai vita – így például az önkormányzati és a választójogi törvényről –, ősszel szavazhatja meg a Ház – tájékoztat az MTI.

A delegáció kérdései a sarkalatos törvények elfogadásának időzítése mellett arra vonatkoztak, mi alapján határolták be, hogy melyek lesznek sarkalatos jogszabályok, továbbá a tagok érdeklődtek a független hatóságok jogszabályalkotási hatásköréről, az 1949-es alkotmány érvénytelennek nyilvánításáról is – ismertette a tárcavezető.

Alapvetően tisztázó, tájékozódó jellegű volt a megbeszélés, a bizottság véleményt nem fogalmazott meg – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: részben az angol nyelvű fordításból, részben pedig „a közelmúlt magyar közjogi történetének nem annyira mély ismeretéből” adódóan fogalmazódtak meg tisztázó kérdések. „Úgy láttam, hogy alapvető probléma nem fogalmazódik meg az alaptörvénnyel kapcsolatban” – mondta. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, április 18-án egy, a demokratikus eljárás szabályainak és a demokratikus rendszerekben megszokott tartalomnak megfelelő alaptörvényt fogadott el a magyar parlament.

A múlt pénteken beterjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatban – amelyek egyebek mellett azt tartalmazzák, hogy már szeptembertől 15 tagú lehet az Alkotmánybíróság (Ab) – Navracsics Tibor azt mondta: a mostani módosítás alapvetően a létszámra vonatkozik, a célja pedig azzal függ össze, hogy január 1-jétől bővül az Ab hatásköre, ami nagy ügyteher-növekedéssel jár, és álláspontjuk szerint szükséges fél év felkészülés a testületnél.

A Velencei Bizottság kétnapos magyarországi látogatáson tartózkodó delegációja a Navracsics Tiborral folytatott tárgyalás után Szájer József fideszes európai parlamenti képviselővel, az új alaptörvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációs testület vezetőjével egyeztetett, majd Paczolay Péterrel, az Ab elnökével, Martonyi János külügyminiszterrel, Balsai Istvánnal, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnökével és a parlamenti pártok képviselőivel találkozik.

Az új magyar alaptörvény elfogadásának másnapján, április 19-én az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról – a bizottság köreiből származó akkori értesülés szerint. Ugyanabból a forrásból azt is közölték, hogy május közepén Budapestre utaznak a Velencei Bizottság szakértői, s júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a tanács parlamenti közgyűlése elé.

A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság – ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, amely 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik a hagyományos európai alkotmányozási normáknak megfelelő alaptörvények elfogadásában.