
Fotó: CNADNR
Míg Magyarországon eddig már 1 200 kilométernyi autópályát építettek, Romániában csak jövőben érhetik el ennek a hosszúságnak az egyharmadát - írja a Busines Standard.
2009. november 16., 15:452009. november 16., 15:45
2009. december 02., 17:122009. december 02., 17:12
Fotó: CNADNR
A térképen a sötétpiros folytonos vonal jelöli a már elkészült és jövőben készülő szakaszokat, a piros pontok az előkészületben levő részeket jelölik (melyre már létezik támogatási alap és szerződést is kötöttek valamelyik kivitelezővel) a fekete pontok pedig a tervezett autópályák útvonalát jelölik (ezekre egyelőre nincs még fedezet).
A hatóságok dicsekednek, hogy idén 42 kilométer autósztráda jövőben, pedig 81,3 kilométert építenek . Ha ezt a számot a magyarországi helyzetekhez viszonyítjuk, akkor csekélységnek tűnik, de romániai szinten, ha azt vesszük alapul, hogy 1989 óta az országban mindössze 150 kilométernyi autópályát öntöttek, akkor a két év alatt kialakított 123 kilométer tényleg haladást jelentene.
„Már 1997-ben jelentkeztek az autosztrádaépítők, de nem részesültek a megfelelő fogadtatásban, pedig ha akkor kötöttük volna meg a szerződéseket jeleneleg már 1500 km autósztráda lehetne Romániában” – fejtette ki Radu Dinescu a Közúti Szállítók Országos Szövetségének főtitkára.
Az ország 2007 és 2009 között erre a célra eddig mindössze 11 400 eurót hívhatott le a számára biztosított 1,3 milliárdos uniós infrastukturális beruházási alapból, ezt főként a Bukarest-Konstanca autópályára költötték. Ezen kívül még néhány projekt zajlik melyekre a támogatás jövőben fog érkezni, így igazán 2010-ben kezd látszani az eredmény.
A Brassó és a nyugati határnál fekvő Bors között megépülő Észak-erdélyi autópálya az Európai Unió legnagyobb ilyen irányú befektetésének tekinthető (melyre az uniós alapokból előreláthatóan 20 milliárd eurót szánnak). A Bors, Nagyvárad, Élesd, Zilah, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Segesvár, Brassó településeket összekötő 415 kilométeres hosszúságú sztráda átadását 2014-re tervezik. Az idén december 1.-én avatnák a Torda és Gyalu közti 42 kilométeres szakaszt. 2010-ben a Kolozsvárt és Aranyosgyérest összekötő útvonalat fejeznék be, valamint a Berettyószéplak és Bors közti 36 km-s pályarészt kezdik építeni, melyet 2011-re készülne el. Ebben az évben a munkálatok kivitelezője az amerikai Bechtel-társaság az állami költségvetésből 200 millió eurót kapott (2004-től kezdődően eddig összesen 700 millió eurót fektettek be a kivitelezésbe).
Ezen kívül valószínű hogy jövőben a Dél-erdélyi autópálya munkálatai is elkezdődnek. A Nagylak, Arad, Temesvár, Lugos, Déva, Szeben településeket összekötő autópálya Szebent kikerülő 14,8 kilométeres szakaszát szándékszanak megépíteni. Ugyancsak jövő évben készülne el a Bukarest-Ploiesti autósztráda is. Ezt azért fontos megemlíteni, mivel a tervek szerint ebbe fog bekapcsolódni a Dél-erdélyi autópálya, az Észak-erdélyit, pedig a Prahova-völgyén keresztül Pitesti-Bukarest sztrádához kötnék. Ha elkészülnek ezek az autósztrádák, néhány óra alatt Budapestről-Bukarestbe lehet majd érni, de könyebbé válik az erdélyi nagyvárosok közti utazás is. Az egyes szakaszokat úgy építik, hogy elkészítik a megfelelő feljárókat is így gyakorlatilag átadásuk után már használhatóvá válnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.