A politikai, jogi kultúra fejlettségétől függ az alkotmánybíróságok önállósága

Bukarestben szerdán zárult az európai alkotmánybíróságok 15. kongresszusa, amelyen Magyarországot Paczolay Péter (fotón), az Alkotmánybíróság elnöke képviselte.

Paczolay az MTI-nek elmondta, a kongresszus résztvevői megállapították: nem lehet csak intézményes garanciákkal egy alkotmánybíróság függetlenségét biztosítani. Emellett fontos a politikai és a jogi kultúra fejlettsége, a demokráciához való hozzáállás a többi állami szerv részéről, hiszen valójában ez érzékelteti, hogy melyik bíróság független, és melyik esetében nem beszélhetünk függetlenségről.

Rámutatott: ezen a konferencián is tapasztalta, hogy nagy figyelmet szentelnek a magyar Alkotmánybíróság szerepének és az ezzel kapcsolatos változásoknak, hiszen az új alkotmánybíróságok közül hosszú ideig egyértelműen a magyarnak volt a legnagyobb nemzetközi hatása. Hozzátette: inkább tényszerű bemutatása történt a magyarországi változásoknak, de elhangzott olyan hozzászólás is, amely erőteljesen bírálta az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését, főként azt, hogy a pénzügyi tárgyi törvények esetében alkotmánybírósági kontrollra csak kivételesen négy alapjog esetében kerülhet sor.

A kongresszuson az alkotmánybíróságoknak a hatalmi szervekhez való viszonyát boncolgatták a résztvevők, akik három plenáris ülésen vitatták meg e kérdéskört. Az első az alkotmánybíróságoknak a parlamentekkel és a kormányokkal való viszonyával foglalkozott, ennek az ülésnek az elnökségét Magyarország látta el.

Paczolay elmondta: óhatatlanul felmerült az alkotmánybíróságok önállósága, az alkotmánybírók megválasztásának kérdése, a pénzügyi önállóság és az alkotmánybírósági törvények módosítása.
A magyar tapasztalatokra is rákérdeztek a résztvevők – mondta Paczolay –, hiszen mindenki tisztában volt azzal, hogy a magyar alkotmánybíróság hatáskörei megváltoztak. A magyar taláros testület elnöke ennek kapcsán bemutatta a változások pozitív jellegét, vagyis hogy az elvont normakontroll helyett egyéni panaszok alkotmányos orvoslásának a lehetősége nyílik meg Magyarországon.

Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának 41 tagja van, Magyarországot tizenegyedikként vették fel a kilencvenes években.

Paczolay szerint nem lehet csak pusztán intézményes garanciákkal egy alkotmánybíróság függetlenségét biztosítani