Ez az érték 31 százaléknál magasabb Krassó-Szörény megyében, a 32 százalék fölött álló Szilágy és Fehér megye pedig már az „alsóház” tagja. Brassó hátulról a negyedik a maga 33,31 százalékával. A 39,14 százalékkal sereghajtó Hunyad megye leszakadása csaknem hat százalékos az utolsó előtti Vâlcea megyéhez képest.

Demográfiai egyensúlyvesztés

Becslések szerint a következő ötven évben az idősek száma az összlakosságon belül várhatóan 18,7-ről 28,6 százalékra fog emelkedni, ezzel párhuzamosan pedig a fiatal lakosok száma 15,7 százalékról 14,8 százalékra csökken majd, azaz felgyorsul a romániai lakosság elöregedési folyamata. A távlati becslések szerint 2070-re 39 százalékos aránnyal Gorj és Vâlcea megyék számítanak majd a „legöregebbnek”. 2070-ben 100 fiatalra 189 időskorú lakos juthat.

A megyék szintjén az idős lakosság aránya 41,2 százalék (Gorj megyében) és 19,6 százalék (Vaslui megyében) között fog ingadozni az előrejelzések szerint. A várható élettartam, valamint a lakosság elöregedése révén a jövőben jelentős számbeli változásokra számíthatunk az idős lakosság körében. A „negyedik korcsoportba” és a „legidősebb idősek” – 80 év felettiek – csoportjába tartozók száma ugyanis nagymértékben fog növekedni.

Elemzők rámutatnak: a 65 évnél idősebb lakosok egy szociálisan érzékeny kategóriát alkotnak, ez a réteg ugyanis sajátosabb igényekkel rendelkezik a társadalom többi részéhez képest. Ahhoz, hogy az idős lakosok számára biztosítva legyen egy vállalható életszínvonal, több gazdasági, szociális és pszichológiai szempontnak kell megfelelni. A mutatók alapján az országban súlyos demográfiai egyensúlyvesztés van kilátásban, ami fölött nem lehet szemet hunyni, ha meg akarjuk előzni az időskorúnépesség-kilengés gazdaságra mért jövőbeni következményeit. Ezek ugyanis kihatással lesznek majd a munkaerőpiacra, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra, valamint felboríthatják az állami költségvetés bevételek és kiadások közti egyensúlyát, de hatással lesznek az egyszerű háztartásokra is.

Szerteágazó okok

Ezt Szabó Árpád közgazdász is megerősítette, mint mondta, az egyensúlyvesztésnek számos kedvezőtlen következménye lehet, ahogy annak is szerteágazó okai vannak, hogy miért került az ország ebbe a helyzetbe. A szakember elsőként arról beszélt, hogy

Az orvostudomány fejlődésének és egyéb tényezőknek köszönhetően mára jelentősen kitolódott a várható élettartam, a nyugdíjkorhatár azonban változatlan maradt. Egyre több személynek egyre több ideig kell a nyugdíjakat biztosítani, miközben a munkavállalók száma folyamatosan csökken, ez a rendszer pedig hosszútávon fenntarthatatlan. Hozzátette: az is fontos szempont, hogy összefüggéseket mutattak ki az anyagi jólét és a gyermekvállalási hajlandóság között, és érdekes módon minél magasabb valahol az életszínvonal, annál kevesebb gyermeket vállalnak a családok. „Azokban az országokban, ahol megemelkedett az életszínvonal, lecsökkent a születésszám, és emiatt nincsenek fiatalok, akik a jövőben munkát vállaljanak és eltartsák az idősebb generációt. Noha mi nem úgy érezzük, Románia is ezek az országok közé tartozik, a világstatisztikákban tavalyelőtt lépett elő a felső-közép kategóriából a gazdag országokéba” – mutatott rá Szabó Árpád.

Változásra lenne szükség

A szakember a továbbiakban arra is kitért, hogy a fejlett nyugati országokban teljesen másként működik a nyugdíjrendszer: a nyugdíjjárulék, amit az emberek befizetnek, egy biztosítótársasághoz kerül, akik államkötvényekbe és hasonlókba fektetik a pénzt. Ezek az összegek gyűlnek, kamatoznak, és amikor valaki nyugdíjba vonul, tulajdonképpen a kamatokból kap időskori juttatást.

Nagyon sokan vállaltak külföldön munkát, és sokan ott is maradtak, a gyerekeik ott járnak iskolába, ott fizetik a különböző járulékokat.

Emellett, mivel az emberek az idő előrehaladtával is fiatalosak, egészségesek szeretnének maradni, jelentősen fel fog lendülni a kozmetikai ipar és a vitamin-, illetve táplálkozási kiegészítők piaca.