A nyugdíjrendszer jelenlegi formája fenntarthatatlanná válik, az átalakítás jelenthet megoldást

Az erdélyi-partiumi-bánsági megyék közül jelenleg Temesben a legkisebb a nyugdíjasok aránya (26,48 százalék), amivel országos szinten az ötödik „legdolgosabb” megye, Beszterce-Naszód (27,65 százalék) pedig a kilencedik helyen áll – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján a Hotnews hírportál által végzett elemzésből.

A középmezőnyhöz tartozó Szatmár, Kovászna, Kolozs és Arad megyében szintén 30 százalék alatt van a felnőtt lakosság körében mért nyugdíjasok száma, ezt az értéket pedig néhány tized százalékkal haladják meg a Máramaros, Hargita, Bihar, Maros és Szeben megyében jegyzett adatok.

Hargita megyében pontosan 30,51 százalékra, Maros megyében pedig 30,66 százalékra tehető a nyugdíjasok aránya a felnőtt lakosság körében.

Ez az érték 31 százaléknál magasabb Krassó-Szörény megyében, a 32 százalék fölött álló Szilágy és Fehér megye pedig már az „alsóház” tagja. Brassó hátulról a negyedik a maga 33,31 százalékával. A 39,14 százalékkal sereghajtó Hunyad megye leszakadása csaknem hat százalékos az utolsó előtti Vâlcea megyéhez képest.

Becslések szerint a következő ötven évben az idősek száma az összlakosságon belül várhatóan 18,7-ről 28,6 százalékra fog emelkedni, ezzel párhuzamosan pedig a fiatal lakosok száma 15,7 százalékról 14,8 százalékra csökken majd, azaz felgyorsul a romániai lakosság elöregedési folyamata. A távlati becslések szerint 2070-re 39 százalékos aránnyal Gorj és Vâlcea megyék számítanak majd a „legöregebbnek”. 2070-ben 100 fiatalra 189 időskorú lakos juthat.

A megyék szintjén az idős lakosság aránya 41,2 százalék (Gorj megyében) és 19,6 százalék (Vaslui megyében) között fog ingadozni az előrejelzések szerint. A várható élettartam, valamint a lakosság elöregedése révén a jövőben jelentős számbeli változásokra számíthatunk az idős lakosság körében. A „negyedik korcsoportba” és a „legidősebb idősek” – 80 év felettiek – csoportjába tartozók száma ugyanis nagymértékben fog növekedni.

Egyes becslések szerint 2070-re a 80 évnél idősebbek száma átlagosan 655 ezer fővel növekedhet, más számítások szerint azonban ez a 789 ezer fős értéket is elérheti.

Elemzők rámutatnak: a 65 évnél idősebb lakosok egy szociálisan érzékeny kategóriát alkotnak, ez a réteg ugyanis sajátosabb igényekkel rendelkezik a társadalom többi részéhez képest. Ahhoz, hogy az idős lakosok számára biztosítva legyen egy vállalható életszínvonal, több gazdasági, szociális és pszichológiai szempontnak kell megfelelni. A mutatók alapján az országban súlyos demográfiai egyensúlyvesztés van kilátásban, ami fölött nem lehet szemet hunyni, ha meg akarjuk előzni az időskorúnépesség-kilengés gazdaságra mért jövőbeni következményeit. Ezek ugyanis kihatással lesznek majd a munkaerőpiacra, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra, valamint felboríthatják az állami költségvetés bevételek és kiadások közti egyensúlyát, de hatással lesznek az egyszerű háztartásokra is.

Ezt Szabó Árpád közgazdász is megerősítette, mint mondta, az egyensúlyvesztésnek számos kedvezőtlen következménye lehet, ahogy annak is szerteágazó okai vannak, hogy miért került az ország ebbe a helyzetbe. A szakember elsőként arról beszélt, hogy

amikor megállapították a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatárokat, jóval alacsonyabb volt a várható élettartam, sokan még azelőtt elhunytak, hogy nyugdíjba vonulhattak volna, mások pedig jóval kevesebb ideig élvezhették a nyugdíjas éveket, mint manapság.

Az orvostudomány fejlődésének és egyéb tényezőknek köszönhetően mára jelentősen kitolódott a várható élettartam, a nyugdíjkorhatár azonban változatlan maradt. Egyre több személynek egyre több ideig kell a nyugdíjakat biztosítani, miközben a munkavállalók száma folyamatosan csökken, ez a rendszer pedig hosszútávon fenntarthatatlan. Hozzátette: az is fontos szempont, hogy összefüggéseket mutattak ki az anyagi jólét és a gyermekvállalási hajlandóság között, és érdekes módon minél magasabb valahol az életszínvonal, annál kevesebb gyermeket vállalnak a családok. „Azokban az országokban, ahol megemelkedett az életszínvonal, lecsökkent a születésszám, és emiatt nincsenek fiatalok, akik a jövőben munkát vállaljanak és eltartsák az idősebb generációt. Noha mi nem úgy érezzük, Románia is ezek az országok közé tartozik, a világstatisztikákban tavalyelőtt lépett elő a felső-közép kategóriából a gazdag országokéba” – mutatott rá Szabó Árpád.

A szakember a továbbiakban arra is kitért, hogy a fejlett nyugati országokban teljesen másként működik a nyugdíjrendszer: a nyugdíjjárulék, amit az emberek befizetnek, egy biztosítótársasághoz kerül, akik államkötvényekbe és hasonlókba fektetik a pénzt. Ezek az összegek gyűlnek, kamatoznak, és amikor valaki nyugdíjba vonul, tulajdonképpen a kamatokból kap időskori juttatást.

Ezzel szemben a volt szocialista országokban állami nyugdíjrendszer van, tehát amit az aktív munkavállalók befizetnek nyugdíjjáradékként, azt azonnal kiosztják a nyugdíjasok között. Ez a rendszer viszont fenntarthatatlan, a születések számának csökkenése mellett azért is, mert Románia az egyik legtöbb külföldi vendégmunkást adó ország.

Nagyon sokan vállaltak külföldön munkát, és sokan ott is maradtak, a gyerekeik ott járnak iskolába, ott fizetik a különböző járulékokat.

„Ezek a problémák egyre nagyobbak lesznek, a kormányok úgy fogják őket maguk előtt görgetni, mint egy hógolyót, amely évről évre egyre nagyobb lesz. Megoldást a nyugdíjkorhatár megemelése, és a nyugdíjrendszer átalakítása, a befizetett összegek pénzügyi alapokba való fektetése jelenthetne, de ezt nem merik meglépni, mivel ezek politikai szempontból rendkívül népszerűtlen intézkedések lennének, és közfelháborodást váltanának ki” – hangsúlyozta a közgazdász.

Az elemzésben előrevetített eltolódásnak továbbá a nyugdíjrendszer összeomlása mellett más gazdasági hatásai is lehetnek. Mint a szakember kifejtette: minél jobban elöregedik a lakosság, annál jobban átalakulnak a mindennapjaik, például a vásárlási szokásaik, igényeik.

Ez többek között a reklámszakma változását is maga után vonja, eltűnnek például a reklámokból a fiatal, esetenként hiányos öltözetű nők, és megjelennek helyettük a mosolygós nyugdíjasok.

Emellett, mivel az emberek az idő előrehaladtával is fiatalosak, egészségesek szeretnének maradni, jelentősen fel fog lendülni a kozmetikai ipar és a vitamin-, illetve táplálkozási kiegészítők piaca.