A nyugdíjrendszer jelenlegi formája fenntarthatatlanná válik, az átalakítás jelenthet megoldást

Növekedés várható. A következő 50 évben az idősek száma az összlakosságon belül várhatóan 18,7-ről 28,6 százalékra fog emelkedni •  Fotó: Haáz Vince

Növekedés várható. A következő 50 évben az idősek száma az összlakosságon belül várhatóan 18,7-ről 28,6 százalékra fog emelkedni

Fotó: Haáz Vince

Négy felnőttből legalább egy nyugdíjas Románia megyéinek túlnyomó többségében, csupán Ilfov és Iași megyében mérték valamivel 25 százalék alatt a nyugdíjba vonultak számarányát. Hargita megyében 30,51 százalékra, Maros megyében pedig 30,66 százalékra tehető a nyugdíjasok aránya a felnőtt lakosság körében. Noha a helyzet jelenleg sem ideális, becslések szerint a következő ötven évben még inkább felgyorsul a hazai lakosság elöregedési folyamata.

Iszlai Katalin

Oláh Eszter

2021. január 31., 12:022021. január 31., 12:02

Az erdélyi-partiumi-bánsági megyék közül jelenleg Temesben a legkisebb a nyugdíjasok aránya (26,48 százalék), amivel országos szinten az ötödik „legdolgosabb” megye, Beszterce-Naszód (27,65 százalék) pedig a kilencedik helyen áll – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján a Hotnews hírportál által végzett elemzésből.

A középmezőnyhöz tartozó Szatmár, Kovászna, Kolozs és Arad megyében szintén 30 százalék alatt van a felnőtt lakosság körében mért nyugdíjasok száma, ezt az értéket pedig néhány tized százalékkal haladják meg a Máramaros, Hargita, Bihar, Maros és Szeben megyében jegyzett adatok.

Hargita megyében pontosan 30,51 százalékra, Maros megyében pedig 30,66 százalékra tehető a nyugdíjasok aránya a felnőtt lakosság körében.

Ez az érték 31 százaléknál magasabb Krassó-Szörény megyében, a 32 százalék fölött álló Szilágy és Fehér megye pedig már az „alsóház” tagja. Brassó hátulról a negyedik a maga 33,31 százalékával. A 39,14 százalékkal sereghajtó Hunyad megye leszakadása csaknem hat százalékos az utolsó előtti Vâlcea megyéhez képest.

Demográfiai egyensúlyvesztés

Becslések szerint a következő ötven évben az idősek száma az összlakosságon belül várhatóan 18,7-ről 28,6 százalékra fog emelkedni, ezzel párhuzamosan pedig a fiatal lakosok száma 15,7 százalékról 14,8 százalékra csökken majd, azaz felgyorsul a romániai lakosság elöregedési folyamata. A távlati becslések szerint 2070-re 39 százalékos aránnyal Gorj és Vâlcea megyék számítanak majd a „legöregebbnek”. 2070-ben 100 fiatalra 189 időskorú lakos juthat.

A megyék szintjén az idős lakosság aránya 41,2 százalék (Gorj megyében) és 19,6 százalék (Vaslui megyében) között fog ingadozni az előrejelzések szerint. A várható élettartam, valamint a lakosság elöregedése révén a jövőben jelentős számbeli változásokra számíthatunk az idős lakosság körében. A „negyedik korcsoportba” és a „legidősebb idősek” – 80 év felettiek – csoportjába tartozók száma ugyanis nagymértékben fog növekedni.

Egyes becslések szerint 2070-re a 80 évnél idősebbek száma átlagosan 655 ezer fővel növekedhet, más számítások szerint azonban ez a 789 ezer fős értéket is elérheti.

Elemzők rámutatnak: a 65 évnél idősebb lakosok egy szociálisan érzékeny kategóriát alkotnak, ez a réteg ugyanis sajátosabb igényekkel rendelkezik a társadalom többi részéhez képest. Ahhoz, hogy az idős lakosok számára biztosítva legyen egy vállalható életszínvonal, több gazdasági, szociális és pszichológiai szempontnak kell megfelelni. A mutatók alapján az országban súlyos demográfiai egyensúlyvesztés van kilátásban, ami fölött nem lehet szemet hunyni, ha meg akarjuk előzni az időskorúnépesség-kilengés gazdaságra mért jövőbeni következményeit. Ezek ugyanis kihatással lesznek majd a munkaerőpiacra, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra, valamint felboríthatják az állami költségvetés bevételek és kiadások közti egyensúlyát, de hatással lesznek az egyszerű háztartásokra is.

Szerteágazó okok

Ezt Szabó Árpád közgazdász is megerősítette, mint mondta, az egyensúlyvesztésnek számos kedvezőtlen következménye lehet, ahogy annak is szerteágazó okai vannak, hogy miért került az ország ebbe a helyzetbe. A szakember elsőként arról beszélt, hogy

amikor megállapították a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatárokat, jóval alacsonyabb volt a várható élettartam, sokan még azelőtt elhunytak, hogy nyugdíjba vonulhattak volna, mások pedig jóval kevesebb ideig élvezhették a nyugdíjas éveket, mint manapság.

Az orvostudomány fejlődésének és egyéb tényezőknek köszönhetően mára jelentősen kitolódott a várható élettartam, a nyugdíjkorhatár azonban változatlan maradt. Egyre több személynek egyre több ideig kell a nyugdíjakat biztosítani, miközben a munkavállalók száma folyamatosan csökken, ez a rendszer pedig hosszútávon fenntarthatatlan. Hozzátette: az is fontos szempont, hogy összefüggéseket mutattak ki az anyagi jólét és a gyermekvállalási hajlandóság között, és érdekes módon minél magasabb valahol az életszínvonal, annál kevesebb gyermeket vállalnak a családok. „Azokban az országokban, ahol megemelkedett az életszínvonal, lecsökkent a születésszám, és emiatt nincsenek fiatalok, akik a jövőben munkát vállaljanak és eltartsák az idősebb generációt. Noha mi nem úgy érezzük, Románia is ezek az országok közé tartozik, a világstatisztikákban tavalyelőtt lépett elő a felső-közép kategóriából a gazdag országokéba” – mutatott rá Szabó Árpád.

Változásra lenne szükség

A szakember a továbbiakban arra is kitért, hogy a fejlett nyugati országokban teljesen másként működik a nyugdíjrendszer: a nyugdíjjárulék, amit az emberek befizetnek, egy biztosítótársasághoz kerül, akik államkötvényekbe és hasonlókba fektetik a pénzt. Ezek az összegek gyűlnek, kamatoznak, és amikor valaki nyugdíjba vonul, tulajdonképpen a kamatokból kap időskori juttatást.

Ezzel szemben a volt szocialista országokban állami nyugdíjrendszer van, tehát amit az aktív munkavállalók befizetnek nyugdíjjáradékként, azt azonnal kiosztják a nyugdíjasok között. Ez a rendszer viszont fenntarthatatlan, a születések számának csökkenése mellett azért is, mert Románia az egyik legtöbb külföldi vendégmunkást adó ország.

Nagyon sokan vállaltak külföldön munkát, és sokan ott is maradtak, a gyerekeik ott járnak iskolába, ott fizetik a különböző járulékokat.

Elöregedés: négy felnőttből legalább egy nyugdíjas Erdélyben •  Fotó: Pixabay Galéria

Elöregedés: négy felnőttből legalább egy nyugdíjas Erdélyben

Fotó: Pixabay

„Ezek a problémák egyre nagyobbak lesznek, a kormányok úgy fogják őket maguk előtt görgetni, mint egy hógolyót, amely évről évre egyre nagyobb lesz. Megoldást a nyugdíjkorhatár megemelése, és a nyugdíjrendszer átalakítása, a befizetett összegek pénzügyi alapokba való fektetése jelenthetne, de ezt nem merik meglépni, mivel ezek politikai szempontból rendkívül népszerűtlen intézkedések lennének, és közfelháborodást váltanának ki” – hangsúlyozta a közgazdász.

Egyéb következmények

Az elemzésben előrevetített eltolódásnak továbbá a nyugdíjrendszer összeomlása mellett más gazdasági hatásai is lehetnek. Mint a szakember kifejtette: minél jobban elöregedik a lakosság, annál jobban átalakulnak a mindennapjaik, például a vásárlási szokásaik, igényeik.

Ez többek között a reklámszakma változását is maga után vonja, eltűnnek például a reklámokból a fiatal, esetenként hiányos öltözetű nők, és megjelennek helyettük a mosolygós nyugdíjasok.

Emellett, mivel az emberek az idő előrehaladtával is fiatalosak, egészségesek szeretnének maradni, jelentősen fel fog lendülni a kozmetikai ipar és a vitamin-, illetve táplálkozási kiegészítők piaca.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 12., péntek

Ezek derültek ki Charlie Kirk gyilkosáról és az általa elkövetett merényletről

A 22 éves Tyler Robinsont azonosították Charlie Kirk konzervatív politikai kommentátor feltételezett merénylőjeként – az elfogás körülményeiről sajtótájékoztatón számoltak be a hatóságok és Utah állam vezetői helyi idő szerint pénteken reggel.

Ezek derültek ki Charlie Kirk gyilkosáról és az általa elkövetett merényletről
2025. szeptember 12., péntek

Nemes Jeles László legújabb, az Árva című filmjét nevezi az Oscar-versenybe Magyarország

Nemes Jeles László legújabb alkotása, az Árva képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.

Nemes Jeles László legújabb, az Árva című filmjét nevezi az Oscar-versenybe Magyarország
2025. szeptember 11., csütörtök

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról

A Charlie Kirk amerikai konzervatív influencer életét kioltó potenciális elkövetőről tett közzé fotókat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Mint ismert, a 31 éves fiatalembert Orem városban, egy egyetemi eseményen lőtte le az elkövető.

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról
2025. szeptember 11., csütörtök

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban

Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban
2025. szeptember 09., kedd

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét

Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét
2025. szeptember 09., kedd

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában

Idén is korábban lesz a karácsony Venezuelában – jelentette be hétfőn Nicolas Maduro elnök, és elrendelte, hogy a világszerte decemberben tartandó szent ünnep Venezuelában október 1-jén kezdődjön.

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában
2025. szeptember 06., szombat

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben

Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben.

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben
2025. szeptember 06., szombat

Zelenszkij Kijevet javasolta az ukrán-orosz csúcstalálkozó helyszínének

Visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe.

Zelenszkij Kijevet javasolta az ukrán-orosz csúcstalálkozó helyszínének
2025. szeptember 05., péntek

Elhunyt Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere

Életének 76. évében meghalt Kásler Miklós Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az emberi erőforrások volt minisztere, aki egész életében végig dolgozott, és tudását fejlesztette – közölte a magyar belügyminisztérium az MTI-vel pénteken.

Elhunyt Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere
2025. szeptember 05., péntek

2000 alkalmazottat bocsát el az OMV, a Petromot is érinti a leépítés

Megválni készül mintegy 2000 alkalmazottjától a világszerte hozzávetőlegesen 23 ezer személyt foglalkoztató osztrák OMV olajvállalat, az OMV Petrom főrészvényese – értesült az ausztriai Kurier, amelyet a Reuters idézett pénteken.

2000 alkalmazottat bocsát el az OMV, a Petromot is érinti a leépítés