A Japánban valaha mért legnagyobb földrengés rázta meg a szigetországot

Volt több utórengés, köztük egy 7,4-es erősségű. Közben kiterjesztették a csendes-óceáni térségre kiadott cunamiriadó körzetét, ebben már szerepel az Egyesült Államok, Kanada, valamint Mexikó nyugati partvidéke, veszély fenyegeti Alaszka partjait. A földrengésnek és a szökőárnak  már legkevesebb 32 halálos áldozata van – tudósít az MTI.

Közben újabb utórengés történt a térségben, 5,8-es erősségű. E rengést néhány másodperccel korábban előre jelezték a szeizmográfiai műszerek.

Kan Naoto miniszterelnök bejelentette: jelentős károkat okozott Japán északkeleti részén a pénteki nagy erejű földrengés és az azt követő cunami.

Az orosz hatóságok Szahalin-szigetéről kimenekítettek 11 ezer embert a part menti területekről. A földrengés nem okozott károkat az orosz szigeten, de helyi szakértők szerint a cunami számos települést érinthet ott. Dmitrij Medvegyev orosz elnök felajánlotta, hogy segítséget nyújtanak Japánnak a természeti katasztrófa okozta károk helyreállításában. Hawaiin is evakuálást rendeltek el a part menti övezetekből. Megszólaltak a szökőárra figyelmeztető szirénák. John Cummings, a rendkívüli helyzetek szolgálatának vezetője a terület fővárosában, Honoluluban elmondta, hogy négy órájuk van a part menti területek kiürítésére. A hatóságok buszokon menekítik a lakosokat és turistákat.

A japán meteorológiai intézet szerint az első pénteki rengés volt a Japánban valaha mért legnagyobb. A japán intézet az amerikaitól eltérően 8,8-as erősségűnek mérte az elsőt.

Megrázó felvételek érkeztek a Tokiótól 300 kilométerre északkeletre fekvő, egymillió lakosú Szendai város környékéről. A beáramló víz hatalmas területeket öntött el, rengeteg hordalékot sodorva magával. A tengerár lakóházakat is elzárt a szárazföldtől. A tévé mutatott egy nőt, aki egy emeletes épület legfelső szintjén fehér kendőt lobogtatva kért segítséget. A fukuszimai atomerőműben rendkívüli helyzetet és riadót rendeltek el azután, hogy a az egyik reaktor hűtőrendszere leállt a rengés hatására. A hadsereg nyolc katonai gépet riasztott, hogy a levegőből mérjék fel a károkat. A térségben leálltak az atomerőművek, az olajfinomítók, a vasúti közlekedés, nem működnek a telefonhálózatok.

Az NHK állami tévé sűrű füst gomolygását mutatta egy tokiói épületből. Az amerikai földtani intézet (USGS) előbb 7,9-es erősségű földrengésről számolt be, ezt később módosította. A földmozgás 125 kilométerre a parttól, tíz kilométeres mélységben történt helyi idő szerint délután 2 óra 46 perckor (közép-európai idő szerint 6 óra 46). A szökőár óránként 800 kilométeres sebességgel haladt a part felé, a tévéfelvételek tanúsága szerint a partot elért első hullámok autókat, hajókat és raktárépületeket sodortak el. A beáramló víz hatalmas területeket öntött el, rengeteg hordalékot sodorva magával.

A tokiói parlamentben kilengtek a csillárok, nagy riadalom keletkezett. Ugyancsak tévéfelvételeken lehetett látni, hogy az irodákban a könyvek és iratok leestek a polcokról. A rengés után félórával Tokióban még mindig kilengtek a nagyobb épületek. A metróban az emberek kiabáltak, míg mások egymás kezét fogták meg, és így adtak erőt ahhoz, hogy úrrá legyenek a félelmen.

Cunamiriadót rendeltek el pénteken a Csendes-óceán teljes partvidékére – közölte az amerikai szökőárfigyelő központ. A Hawaii-szigeteken lévő intézet által kiadott riasztás kiterjed Ausztráliára, a Fülöp-szigetekre, Oroszországra, Pápua-Új-Guineára, a Hawaii-szigetekre, valamint Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékére.

A tokiói tőzsdén estek a részvényárak a földrengés bejelentését követően. A központi bank közölte, hogy megtesz mindent a pénzügyi stabilitás érdekében. A hatóságok attól tartanak, hogy a szökőár további károkat okoz majd. Az elmúlt napokban számos nagyobb rengés, szerdán 7,3-as erősségű rázta meg Japánnak ugyanezt a térségét. Hetvennyolc évvel ezelőtt, 1933-ban egy 8,1-es erősségű rengést követően a térségben háromezer ember halt meg.