A 21. század eddigi legnagyobb IT háborúja

Mi is a célja a Wikileaksnek?

A Wikileaks egy nemzetközi szervezet, eredetileg Svédországban alapították, amely kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikál az interneten, miközben forrásainak névtelenséget biztosít. A weboldal 2006-ban indult, a The Sunshine Press működteti.

A szervezet azt állítja, hogy kínai disszidensek, újságírók, matematikusok és új alapítású cégek szakemberei alapították, akik az Egyesült Államokból, Európából, Tajvanról, Ausztráliából és Dél-Afrikából származnak. Az oldal adatbázisa egy évvel az indulása után már 1,2 millió dokumentumot tartalmazott.

Wikileaks: „az igazság elleni támadások ellen lépünk fel”

A Wikileaks első nagy „fogása” az afganisztáni háborúval kapcsolatos iratok leleplezése volt, míg második nagy kiszivárogtatási hullámával a portál az iraki harctéren történt visszaéléseket leplezte le – írta a HVG portálja, ahol külön témakörben gyűjtik a Wikileaksről szóló híreket.

Az iraki háborúról szóló bizalmas amerikai iratok feltárása az igazságról szól, a közzététel célja az igazság ellen elkövetett támadások hatásainak „korrekciója” – mondta egyik londoni sajtótájékoztatóján a Wikileaks oknyomozó honlap alapító főszerkesztője, Julian Assange. Hozzátette, csaknem 400 ezer, az iraki háborúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumot tárt a nyilvánosság elé, az igazság elleni támadás jóval a háborúk előtt megkezdődik, és a háborúk vége után is még sokáig folytatódik.

Az iratok nagy része Európával kapcsolatos, de olyan dokumentumokat is közzétettek, amelyek Ázsia és más földrészek kormányaira vonatkoztak. A feljegyzések és sürgönyök egy részéből a várakozások szerint kiderülhet, hogy milyen formában gyakorolt nyomást a szövetségeseire Washington.

A harmadik hullám

A november végén érkező harmadik „hullám” már végkép kiverte a biztosítékot. 250 ezer, részben titkos amerikai diplomáciai iratot hoztak nyilvánosságra. A portál napokkal azelőtt közölte, hogy hamarosan általa titkosnak nevezett amerikai külügyminisztériumi iratokat készül nyilvánosságra hozni, köztük olyanokat, amelyek Európával kapcsolatosak, továbbá olyanokat is, amelyek Ázsiára és más földrészekre vonatkoznak.

Az amerikai kormány mindennek nyomán figyelmeztetett arra, hogy a szóban forgó iratok közzététele súlyos károkat okozhat az Egyesült Államok és a baráti vagy szövetséges országok közötti kapcsolatokban.

A netzpolitik.org honlapon szombat este megjelent információk szerint a szóban forgó dokumentumok túlnyomó többségét szerte a világból az amerikai külképviseletek küldték a washingtoni külügyminisztériumnak. A honlap az információkat állítólag a Der Spiegel német hetilap internetes oldalán megjelent cikkből szerezte. Az említett cikk rövid ideig olvasható volt a hetilap internetes kiadásában, állítólag azonban gyorsan eltüntették onnan.

A netzpolitik.org ennek ellenére a szóban forgó cikk másolatát közölte, beszámolva arról, hogy csaknem valamennyi diplomáciai irat a 2004 utáni évekből származik, csupán egy nyúlik vissza az 1966-os esztendőre. Több ezer iratot állítólag az idei esztendő első két hónapjában küldtek a washingtoni külügyminisztériumba. A honlap információi szerint az iratok csupán kis része volt titkos besorolású, de az úgynevezett szigorúan titkos pecséttel egyetlenegy sem rendelkezett. Több ezer dokumentumot ugyanakkor az amerikai hatóságok bizalmasnak minősítettek, ami azt jelenti, hogy külföldiek nem juthattak azokhoz. A Der Spiegel internetes szerkesztősége elutasította a honlap által közölt információk kommentálását. Az említett iratok tükrében az Egyesült Államok kompromittáló külpolitikájára derül fény.

Hillary Clinton gyanús rendelkezése

A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnik, hogy Washington „titkos hírszerzési hadjáratot” folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton amerikai külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak 2009 júliusában.

Az utasítás szerint be kellett szerezni a vezető ENSZ-tisztviselők által használt kommunikációs berendezések műszaki adatait, köztük jelszavakat és személyes rejtjelkódokat, ezenkívül „részletes biometrikus információkat”. Továbbá a főtitkár-helyettesekről, a szakosított intézmények vezetőiről és főtanácsadóikról, a főtitkár legmagasabb beosztású munkatársairól, a békefenntartó műveletek vezetőinek esetében is hasonló információkat kértek az AEÁ külföldön szolgáló diplomatáitól. Szóval az illető körlevél egyértelműen kémkedésre bujtogatott.

Julian Assange – aki ellen az Interpol, a titkos dokumentumok nyilvánossá tétele után, nemzetközi elfogató parancsot adott ki – az amerikai Time magazinnak nyilatkozva hangoztatta: Clintonnak le kell mondania, amennyiben a külföldön tartózkodó amerikai diplomatákat kémkedésre szólította fel.

Az iratokból például fény derült arra, hogy tavaly júliusban Clinton nevében több mint 30 amerikai nagykövetségre, illetve konzulátusra érkezett ilyen jellegű utasítás. Az állítólagos kémkedések célpontjai voltak magas rangú ENSZ-képviselők, sőt magáról Ban Ki Mun főtitkárról is információkat kellett gyűjteni.

Assange akkor még ismeretlen helyen tartózkodott, és a Time-nak a Skype internetes telefonon keresztül nyilatkozott. Közben az ecuadori kormány visszakozott egy korábbi ajánlatától, hogy kész lenne befogadni a Wikileaks ausztrál származású alapítóját.

Nincs ilyen jellegű meghívás – fogalmazott Rafael Correa elnök, cáfolva külügyminiszterét, aki nem sokkal korábban azt állította, hogy Quito kész lenne Assange előfeltételek nélküli befogadására.

Az AEÁ szeretné elfogatni Assange-ot

Emberéletekbe és karrierekbe kerülnek majd a Wikileaks-kiszivárogtatások, ugyanakkor nem valószínű, hogy az oknyomozó portál alapítójának sikerül kijátszania az amerikai hatóságokat – vélte Bill Clinton volt amerikai elnök. Clinton szerint az oldalt elindító Julian Assange nem véletlenül menekül az amerikai igazságszolgáltatás elől: tisztában van azzal, hogy amit tett, bűncselekménynek minősül.

A volt elnök véleménye az egyik legvisszafogottabb, Peter King republikánus képviselő, a képviselőház belbiztonsági bizottságának leendő elnöke ugyanis azt kezdeményezte, hogy az amerikai kormány hivatalosan is terrorszervezetként ismerje el a Wikileaks dokumentumok megosztásával foglalkozó honlap üzemeltetőit.

A legradikálisabb vélemények szintén a republikánusok köréből érkeztek. Az elnökjelöltségéért korábban sikertelenül induló Mike Huckabee szerint ki kellene végezni a Wikileaks által közzétett diplomáciai üzenetek kiszivárogtatóját. A korábbi republikánus alelnökjelölt, Sarah Palin szerint pedig az oldal alapítóját, Julian Assange-t „kell levadászni”. A kanadai kormányfő tanácsadója élő adásban mondta, hogy a Wikileaks alapítóját meg kellene öletni.

Assange Londonban bukkant fel, ahol egy svédországi váddal tartóztatják le

A londoni rendőrség őrizetbe vette Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, akit a svéd hatóságok két nő megerőszakolásával vádolnak.

A brit rendőrség kedden (december 7-én) egy svéd nemzetközi elfogatóparancs alapján vette őrizetbe Julian Assange-ot, a Wikileaks kiszivárogtató portál alapítóját. A New York Times értesülései szerint az alapító önként adta fel magát a londoni rendőrőrsön egy „előzetes megállapodás alapján”. A Scotland Yard közlése szerint egy londoni őrsön állították elő Assange-ot, helyi idő szerint fél tízkor.

A londoni bíróság elutasította Julian Assange Wikileaks-főszerkesztő óvadékkérelmét. Assange még december 7-én délután a bíróság előtt is megjelent, ahol jelezte: ellenáll svédországi kiadatásának.
A londoni bíróságon Assange tagadta az ellene felhozott vádakat.

A Wikileaks szerkesztősége még aznap jelezte: a főszerkesztő őrizetbe vétele sem akadályozza meg őket, hogy folytassák a birtokukban lévő dokumentumok kiszivárogtatását, sőt, az eddig megszokottnál is több iratot fognak a közeljövőben nyilvánosságra hozni.

Svédország azért adott ki új nemzetközi elfogató parancsot és a kiadatási kérelmet, mert a hatóságok szerint nemi erőszakkal és szexuális zaklatás elkövetésével gyanúsítható a Wikileaks portál alapítója és vezetője. A 39 éves Assagne tagadja a vádakat, és ügyvédje szerint korábban többször is további információkat kért a svéd ügyészségtől az ellene felhozott vádak részleteiről. A BBC a Twitteren arról számolt be, hogy a Wikileaks egyik szóvivője a sajtószabadság elleni támadásnak minősítette Assange őrizetbe vételét, és szerinte a csoport ennek ellenére is folytatja akcióit.

Franciaországban találhatók a portál szerverei

Az őrizetbe vétel ellenére egyelőre maradhat a franciaországi szervereken a Wikileaks, miután a francia bíróságok nem kívántak a szolgáltató kérésére gyorsított eljárásban arról állást foglalni, hogy az oknyomozó portál működhet-e legálisan Franciaországban.

Octave Klaba, a Wikileaks tartalmainak egy részét jelenleg befogadó franciaországi OVH képviselője hétfőn (december 6.) este közölte, hogy két városban is kezdeményezett jogi eljárást. A lille-i és a párizsi bíróság is azzal az indoklással utasította el a kérését, hogy a döntés alaposabb mérlegelést igényelne.

Az ügy előzménye, hogy Eric Besson, a digitális gazdaságért felelős francia miniszter pénteken (december 3.) arra kérte az illetékes hatóságokat, hogy tiltsák le a Wikileakset a franciaországi szerverekről.

Kiadatási csata indulhat

Kérdéses, hogy Svédország „továbbadhatja” a portál alapítóját az AEÁ-nak? Az amerikai igazságügyi miniszter, Eric Holder kedden bejelentette: „jelentős” intézkedéseket rendelt el a titkos hivatalos iratok kiszivárogtatására szakosodott Wikileaks portál ellen folyó büntetőjogi vizsgálattal kapcsolatban. „Az Egyesült Államok nemzetbiztonsága veszélybe került. Veszélybe került olyanok élete, akik az amerikai népnek dolgoznak. Az amerikai nép maga is veszélybe került ezáltal az arrogáns, megfontolatlan és semmiképp sem hasznos akciók révén. Mindent megteszünk, amit csak tudunk” – mondta Holden.

Az őrizetbe vétellel akár több hetes vagy hónapos jogi csata is indulhat Assange Svédországnak történő kiadatásával kapcsolatban – idézi a HVG az AFP hírügynökséget, amely szerint Assange ügyvédei attól tartanak, a kiadatás után a svéd hatóság „továbbadhatják” a leleplező oldal alapítóját az USA-nak.

Wikileaks: Assange újságcikke saját védelmében

A demokrácia érvényesülésének szempontjából nagyon fontos a titkos amerikai iratok leleplezése, s épp ezért a Wikileaks védelmet érdemelne a támadások és fenyegetések helyett – hangsúlyozta december 8-án, szerdán a portál alapítója egy Ausztráliában megjelent cikkében.

Ne lődd le a hírvivőt a kellemetlen igazság felfedése miatt! címmel megjelent írásában a lap tulajdonosához, Rupert Murdoch médiamágnáshoz hasonlítja magát az igazság keresésében.

A 39 éves honlapalapító visszaemlékezik gyerekkorára. Mint írja, egy olyan ausztrál kisvárosban nőtt fel, ahol mindenki nyíltan elmondta, amit gondol, és bizalmatlan volt a kormányok túlhatalmával szemben.