Székelyföldön mi vagyunk az elsők

Székelyföld elöljárói: itthon ők az elsők

„Meglátásom szerint a három B, azaz Bukarest, Budapest és Brüsszel nélkül is lehet jövőképe Székelyföldnek. Az a legfontosabb, hogy ne függjünk senkitől, ugyanakkor ha elhisszük magunkról, hogy sikeresek lehetünk, akkor fejlődni is tudunk” – húzta alá előadásában Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke egy példával érzékeltette a kis lélekszámú székelyföldi megyék erejét: arányaiban nézve Hargita és Kovászna megyében sem alacsonyabb a megtermelt bruttó hazai termék, mint az átlagos romániai megyékben, sőt „a kis és közepes családi vállalkozások akkora termelést valósítanak meg együtt, mint a nagy cégek. Ha ezt nézzük, akkor az sokkal értékesebb, mint a nagy gyárak által termelt GDP.” A tanácselnök véleménye szerint a családok munkájával egymást erősítő hatásokat kell „generálni”, a fejlesztésekbe pedig be kell vonni az egyházakat is.

Kopogtathatunk...

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök előadásában arról beszélt, hogy a térség fejlesztését két irányból kell megközelíteni: egyrészt az infrastrukturális, másrészt a közösségek fejlesztésének szempontjából. „Bármerre is kopogtatunk, mindenhol vannak fontosabb problémák, mint a mi ügyünk. Be kell látnunk, Székelyföld az egyetlen hely, ahol mi vagyunk az elsők és a legfontosabbak. Erre kell összpontosítanunk” – így Tamás.

Építkezhetünk...

A beszélgetésen Papp Előd, az EMNT alelnöke európai uniós keretbe helyezte Székelyföld fejlesztéséről elképzelt meglátását, amikor úgy fogalmazott: vigyázni kell arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések nehogy spanyol, görög és ír effektust eredményezzenek, azaz egy idő után fenntarthatatlanná váljanak az elkészült beruházások. „Lehet, és kell is vízhálózatot építeni, de csak mértékkel: előbb azt kell megvizsgálni, hogy a megépült beruházásokat, jelen esetben a vezetékes vizet az arra rácsatlakozó jövőbeni fogyasztók meg tudják-e fizetni.”

Tusványos blog