Az infrastruktúra fejlesztésére és a közösség összetartó erejének erősítésére van szükség ahhoz, hogy Székelyföld tovább tudjon fejlődni – hangzott el a Székelyföld fejlesztési stratégiái című péntek délutáni előadáson, Tusványoson.
2011. július 22., 20:032011. július 22., 20:03
2011. július 23., 16:052011. július 23., 16:05
Székelyföld elöljárói: itthon ők az elsők
„Meglátásom szerint a három B, azaz Bukarest, Budapest és Brüsszel nélkül is lehet jövőképe Székelyföldnek. Az a legfontosabb, hogy ne függjünk senkitől, ugyanakkor ha elhisszük magunkról, hogy sikeresek lehetünk, akkor fejlődni is tudunk” – húzta alá előadásában Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke egy példával érzékeltette a kis lélekszámú székelyföldi megyék erejét: arányaiban nézve Hargita és Kovászna megyében sem alacsonyabb a megtermelt bruttó hazai termék, mint az átlagos romániai megyékben, sőt „a kis és közepes családi vállalkozások akkora termelést valósítanak meg együtt, mint a nagy cégek. Ha ezt nézzük, akkor az sokkal értékesebb, mint a nagy gyárak által termelt GDP.” A tanácselnök véleménye szerint a családok munkájával egymást erősítő hatásokat kell „generálni”, a fejlesztésekbe pedig be kell vonni az egyházakat is.
Kopogtathatunk...
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök előadásában arról beszélt, hogy a térség fejlesztését két irányból kell megközelíteni: egyrészt az infrastrukturális, másrészt a közösségek fejlesztésének szempontjából. „Bármerre is kopogtatunk, mindenhol vannak fontosabb problémák, mint a mi ügyünk. Be kell látnunk, Székelyföld az egyetlen hely, ahol mi vagyunk az elsők és a legfontosabbak. Erre kell összpontosítanunk” – így Tamás.
Építkezhetünk...
A beszélgetésen Papp Előd, az EMNT alelnöke európai uniós keretbe helyezte Székelyföld fejlesztéséről elképzelt meglátását, amikor úgy fogalmazott: vigyázni kell arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések nehogy spanyol, görög és ír effektust eredményezzenek, azaz egy idő után fenntarthatatlanná váljanak az elkészült beruházások. „Lehet, és kell is vízhálózatot építeni, de csak mértékkel: előbb azt kell megvizsgálni, hogy a megépült beruházásokat, jelen esetben a vezetékes vizet az arra rácsatlakozó jövőbeni fogyasztók meg tudják-e fizetni.”
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!