Két könyvbemutatót is tartottak szerda délután a Film.dok kísérőprogramjaként Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házának Márványtermében.
2011. szeptember 21., 18:112011. szeptember 21., 18:11
2011. október 06., 12:182011. október 06., 12:18
Kozma Mária, Szarka-Dobi Gyöngyi és Kiss Olosz Klára
Elsőként Kemény János munkásságát és Kutyakomédia című regényét ismertette Szarka-Dobi Gyöngyi, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa. Ezt követően Olosz Lajos Könyörtelen mesék című verseskötetét mutatták be, Kiss Olosz Klárával, a szerző unokájával Kozma Mária, a Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője beszélgetett.
Kemény János a művészlelkű arisztokrata marosvécsi kastélya a két világháború között kulturális teremtő szerepet játszott Erdélyben. Ő is, mint a legtöbb író, versírással kezdte szárnypróbálgatásait. Mikor már sikeres író lett, így vallott magáról: „Nekem mindig szenvedélyesen kell küzdenem a bennem élő költő ellen”. Úgy szokták jellemezni, hogy derűs hangvételű prózát ír. Derűje nem a túlélést szolgálta, hanem azt a barátságos megértést és közeledést az emberekhez, amire minden művészembernek szüksége van. A humor és a mesék világát idézi meg műveiben. Regényeibe a saját életfilozófiáját szőtte bele. Protestáns teológiát végzett, ez a szemléletmód érződik alkotásaiban.
A Kutyakomédia hősei falun élő emberek, a közöttük lévő kapcsolatokat mutatja be. A mindennapi létezésükkel vannak elfoglalva, saját karakterük határozza meg sorsukat. „A Kutyakomédia című kisregény tanmese. Iránymutatás a regény, arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy nemzetiségtől függetlenül békében, tisztességben kell egymás mellett élnie az embereknek” – méltatta a regényt Szarka-Dobi Gyöngyi.
Szarka-Dobi Gyöngyi nyújtott ízelítőt Kemény János kisregényéből
A 110 éve született Olosz Lajos életútjáról és munkásságáról Kiss Olosz Klára elmondta: nagyapja 1891. augusztus 23-án született az Arad megyei Ágyán. A bécsi döntést követően ő látta el a dél-erdélyi Déli Hírlap főszerkesztői feladatkörét, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 2004-ben jelentette meg Olosz Lajos összes versét tartalmazó, Könyörtelen mesék című kötetét. A bemutató végén két kedvenc versét olvasta fel a költő unokája.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!