Két könyvbemutatót is tartottak szerda délután a Film.dok kísérőprogramjaként Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házának Márványtermében.
2011. szeptember 21., 18:112011. szeptember 21., 18:11
2011. október 06., 12:182011. október 06., 12:18
Kozma Mária, Szarka-Dobi Gyöngyi és Kiss Olosz Klára
Elsőként Kemény János munkásságát és Kutyakomédia című regényét ismertette Szarka-Dobi Gyöngyi, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa. Ezt követően Olosz Lajos Könyörtelen mesék című verseskötetét mutatták be, Kiss Olosz Klárával, a szerző unokájával Kozma Mária, a Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője beszélgetett.
Kemény János a művészlelkű arisztokrata marosvécsi kastélya a két világháború között kulturális teremtő szerepet játszott Erdélyben. Ő is, mint a legtöbb író, versírással kezdte szárnypróbálgatásait. Mikor már sikeres író lett, így vallott magáról: „Nekem mindig szenvedélyesen kell küzdenem a bennem élő költő ellen”. Úgy szokták jellemezni, hogy derűs hangvételű prózát ír. Derűje nem a túlélést szolgálta, hanem azt a barátságos megértést és közeledést az emberekhez, amire minden művészembernek szüksége van. A humor és a mesék világát idézi meg műveiben. Regényeibe a saját életfilozófiáját szőtte bele. Protestáns teológiát végzett, ez a szemléletmód érződik alkotásaiban.
A Kutyakomédia hősei falun élő emberek, a közöttük lévő kapcsolatokat mutatja be. A mindennapi létezésükkel vannak elfoglalva, saját karakterük határozza meg sorsukat. „A Kutyakomédia című kisregény tanmese. Iránymutatás a regény, arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy nemzetiségtől függetlenül békében, tisztességben kell egymás mellett élnie az embereknek” – méltatta a regényt Szarka-Dobi Gyöngyi.
Szarka-Dobi Gyöngyi nyújtott ízelítőt Kemény János kisregényéből
A 110 éve született Olosz Lajos életútjáról és munkásságáról Kiss Olosz Klára elmondta: nagyapja 1891. augusztus 23-án született az Arad megyei Ágyán. A bécsi döntést követően ő látta el a dél-erdélyi Déli Hírlap főszerkesztői feladatkörét, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 2004-ben jelentette meg Olosz Lajos összes versét tartalmazó, Könyörtelen mesék című kötetét. A bemutató végén két kedvenc versét olvasta fel a költő unokája.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!