Két könyvbemutatót is tartottak szerda délután a Film.dok kísérőprogramjaként Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házának Márványtermében.
2011. szeptember 21., 18:112011. szeptember 21., 18:11
Kozma Mária, Szarka-Dobi Gyöngyi és Kiss Olosz Klára
Elsőként Kemény János munkásságát és Kutyakomédia című regényét ismertette Szarka-Dobi Gyöngyi, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa. Ezt követően Olosz Lajos Könyörtelen mesék című verseskötetét mutatták be, Kiss Olosz Klárával, a szerző unokájával Kozma Mária, a Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője beszélgetett.
Kemény János a művészlelkű arisztokrata marosvécsi kastélya a két világháború között kulturális teremtő szerepet játszott Erdélyben. Ő is, mint a legtöbb író, versírással kezdte szárnypróbálgatásait. Mikor már sikeres író lett, így vallott magáról: „Nekem mindig szenvedélyesen kell küzdenem a bennem élő költő ellen”. Úgy szokták jellemezni, hogy derűs hangvételű prózát ír. Derűje nem a túlélést szolgálta, hanem azt a barátságos megértést és közeledést az emberekhez, amire minden művészembernek szüksége van. A humor és a mesék világát idézi meg műveiben. Regényeibe a saját életfilozófiáját szőtte bele. Protestáns teológiát végzett, ez a szemléletmód érződik alkotásaiban.
A Kutyakomédia hősei falun élő emberek, a közöttük lévő kapcsolatokat mutatja be. A mindennapi létezésükkel vannak elfoglalva, saját karakterük határozza meg sorsukat. „A Kutyakomédia című kisregény tanmese. Iránymutatás a regény, arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy nemzetiségtől függetlenül békében, tisztességben kell egymás mellett élnie az embereknek” – méltatta a regényt Szarka-Dobi Gyöngyi.
Szarka-Dobi Gyöngyi nyújtott ízelítőt Kemény János kisregényéből
A 110 éve született Olosz Lajos életútjáról és munkásságáról Kiss Olosz Klára elmondta: nagyapja 1891. augusztus 23-án született az Arad megyei Ágyán. A bécsi döntést követően ő látta el a dél-erdélyi Déli Hírlap főszerkesztői feladatkörét, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 2004-ben jelentette meg Olosz Lajos összes versét tartalmazó, Könyörtelen mesék című kötetét. A bemutató végén két kedvenc versét olvasta fel a költő unokája.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
szóljon hozzá!