Pálóczi gyűjteményéből keltenek életre dalokat Kászonaltízen

A művészeti vezető elmondta lapunknak, hogy ez a dalgyűjtemény főként osztrákellenes mivolta miatt nem volt kiadva 1813-ban. Kéziratok formájában azonban az Ötödfél-száz Énekek, ki magam csinálmányja, ki másé című gyűjtemény elterjedt. Ahogy a cím is sugallja, a szerzője nemcsak korabeli énekeket, dalokat jegyzett le, hanem ő maga is írt néhányat. Pálóczi később az osztrákellenes dalokat franciaellenessé írta át, de így sem jelenhetett meg kézirata könyv formájában, legelőször 1953-ban adták ki – tette hozzá a kamaraegyüttes művészeti vezetője.

A Magyar Nemzetben olvastuk Szepesi Attila Pálóczi Horváth Ádám ötödfélszáz éneke című elemzését, melyben megállapítja, hogy a gyűjteményben „borsos, évődő, jó ízű és bolondos dalok sorakoznak”, amelyek „kedvesek is, de olyan szókimondók is, melyek egyik-másik részlete az 1953-as kiadásban is kipontozva jelenhetett csak meg”. Valószínű tehát, hogy a pajzán dalszövegek sem állták ki a korabeli cenzúra próbáját.

Különben Pálóczi érdekes személyiség volt, 13 éves korától a debreceni kollégiumban tanult, a híres tudós Hatvani professzor hatására matematikai, természettudományi tanulmányokat folytatott, egy ideig mérnökként is tevékenykedett. Érdeklődése azonban később az irodalom és a magyar dalkincs felé fordult, felnőtt korában főleg ezekkel foglalkozott. Miközben Balatonfüreden, illetve Szántódón gazdálkodott, verseket írt, dalokat gyűjtött és szerzett.

Kazinczy Ferenc, aki kezdetben barátja, majd szakmai ellenfele volt, mivel a nyelvújítási vitában semleges álláspontot képviselt, így jellemezte őt: „Víg, pajkos, tréfás, elmés s igen alkalmas mindenre, de minden cselekedetéből érettség, philosophiai csendesség és a mértéken túlható, de nem vak áhítatottság látszik...”

Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye fontos kordokumentum, mivel a korabeli divatos dalok összességét tartalmazza, ugyanakkor ez a magyar zenetörténet, a magyar folklór első hangjegyes (kulcsok, előjegyzések, ütemvonalak nélküli) munkája. A kötetben vallásos népénekek, régi magyar világi melódiák, kuruc kori dallamok, hazafias érzelmű szerzemények találhatók, a 357 dallamból 45-öt tart magáénak a szerző – írják róla a zenekutatók. Azt is megtudhatjuk, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán munkáinak megjelenéséig Pálóczi Horváth Ádám gyűjteménye volt az egyetlen zenei forrás. A megyei önkormányzat által finanszírozott, Komolyzene Hargita Megyének című program keretében zajló koncertre a belépés ingyenes.

A kamaraegyüttes tagjai: (fotónkon balról jobbra): Filip Ignác – furulyák, barokk fuvola, ének; Szabó Éva – furulyák, barokk fuvola, dobok; Kovács László – hegedű, ének; Kovács Éva – hegedű; Adorján Csaba – brácsa, népi brácsa, ének; Lázár Zsombor – cselló; Szőgyör Árpád – nagybőgő, ének.