Névtelen nap Udvarhelyen

Iancu Laura költőhöz lehetett szerencséje mindannak, aki péntek este az udvarhelyi G. kávézót választotta – szervezte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. Házigazda volt Murányi Sándor Olivér, udvarhelyi író, ám a beszélgetést Pécsi Györgyi irodalomkritikus vezette le.

Barabás Blanka

2010. március 29., 12:212010. március 29., 12:21

2010. április 08., 15:422010. április 08., 15:42

Pécsi Györgyi az est elején – terítéken a névtelen nap című Iancu-kötet – a csángók helyzetéről retrospektív és mintegy a jobb megértés kedvéért egészen Petru Groza idejéig ment vissza – akit a magyar iskolák létrehozójaként ünnepeltek azidőn csángóvidéken –, és világította meg a csángó magyarok létét, életét. Ide, Magyarfaluba született Iancu Laura, ahol a mise és az oktatás is románul folyt. Ferenczes István fedezi fel, karolja fel. Ma háromkötetes a szerző, illetve négy, ha a fényképalbumot, a Magyarfalusi emlékek (fényképmonográfia) címűt is beleszámítjuk, melynek képeit és magyarázatait Iancu Laura gyűjtötte.

Versmagyarázatokat fűzött Laura a kötethez, melyre Pécsi Györgyi szerint azért van szükség, mert eléggé sejtelmesek, szimbolikusak a versek – egyébként felépítésében a korábbi könyvbemutatók és ez utóbbi között nem volt eltérés, a lényegi különbség viszont annál nyilvánvalóbb volt: a költő őszintesége, egyszerűsége, nyelvezete, a kulturális hovatartozás (is) szülte élettörténetei kivételessé tették ezt az estet/napot.

Tulajdonképpen, mint minden más könyvnél, kötetnél ezt is olvasni vagy valahonnan megszerezni kell, mintsem a lényeg felszínét karcolva magyarázni – az elhangzott versek és beszédek nem elmondhatók. Ugyanakkor minden taps, szó, hang, mi a kötetbemutató után megesett, a profán térfelére volt utalható.