A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozatba bekapcsolódó székelyudvarhelyi városi könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén Lükő Gábor néprajzkutató „vallomásait” vetítették az érdeklődő közönségnek január 18-án 17 órától. Jövőhéten kedden, január 25-én szintén 17 órától az „interjú-film” második része lesz terítéken, pótolhatják mulasztásukat azok is, akik kedden lemaradtak.
2011. január 19., 16:082011. január 19., 16:08
2011. január 19., 16:192011. január 19., 16:19
Lükő, mint ahogyan a dokumentumfilm készítésében résztvevő Szabó Károly is elmondta, életének 90-ik évében készültek azok a több órát felölelő beszélgetések, melyeknek egy parányi részét, hatvan percnyit láthatott a közönség. „Végzős voltam a főiskolán, mikor elvállaltam, hogy részt veszek a film elkészítésében” – mesélte bevezetőként Szabó. Megtudtuk, az „angyali ki öreg” megállás nélkül képes volt beszélni néprajzi kutatásiról úgy, hogy csupán néhány percre állt le a jegyzeteibe belepillantani. „90 évesen is rettenetes volt a munkabírása. Nagyon fogott az öreg agya” – tette hozzá a könyvtárigazgató.
A komáromi születésű Lükő volt az első a magyar ősepika kutatásában, aki Bartók Béla nyomdokaiban a magyar néprajz kutatása szempontjából a környező népek folklórját is kezdte tanulmányozni. A magyar néprajztudomány és folklorisztika Kossuth- és Bethlen Gábor-díjas polihisztora kedvenc mítoszainak – a tejútnak, a nap és a hold elrablásának, a csodafiúszarvas és a medvetor-disznótor – kutatásáról beszélt a Hímfi és a szarvas című filmben. A néprajzkutató vallomásainak második része, A magyar lélek formái című film, közkérésre január 25-én, 17 órától lesz megtekinthető a városi könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén.
Két új elektromos motorkerékpárral bővült a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség szolgálati járműparkja – olvasható a Facebook-oldalukon megjelent közleményben.
Napközben ugyan látogathatják lakásaikat, éjszaka azonban máshol kell aludniuk a hét folyamán azoknak a helybélieknek, akiket a parajdi sóbánya omlásveszélye miatt kiköltöztettek házaikból. Közben építik a bányamentéshez szükséges utakat.
Folyamatosan gyűlnek az aláírások arra a petícióra, amelyet a parajdiak indítottak azért, hogy a községbe vigyék a Csíkszeredába tervezett vidámparkot. Online is alá lehet írni.
Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.
Újra megnövekedhet a Korond-patakának a vízhozama, azonban aggodalomra nincs egyelőre ok – újabb fejleményekről tájékoztatott Nyágrus László, Parajd polgármestere.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Véleménycikket írt dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke a Székelyhonnak. Személyes élményein keresztül hívja fel a figyelmet a parajdi sóbányánál történt ökológiai katasztrófa előzményeire és a megelőzés fontosságára.
Noha a Sószoros jelentősége eltörpül a bányaturizmus mellett, nem is olyan régen, a járvány idején éppen e csodálatos természeti látvány jelentette az egyik fő alternatívát. Hogy milyen lesz? Nem tudjuk. Mutatjuk, hogy milyen volt.
Több Maros megyei településen is megnőtt a csapvíz sótartalma a parajdi bányakatasztrófát követően, Hargita megyében azonban egyelőre nem jelentkeztek hasonló problémák.
A Salrom vállalatnak nyújtott állami támogatás fedezi a parajdi sóbánya bányászainak fizetését is – közölte a hétfői rendkívüli kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a gazdasági minisztert.
szóljon hozzá!