
Hiltrud Schäfer és Wilfried Bohne német képzőművészek tárlatát nyitják meg szeptember 16-án, hétfőn 18 órától a Pál Aukciósház és Galériában. A kiállítást Túror Eszter művészettörténész méltatja.
2013. szeptember 09., 17:332013. szeptember 09., 17:33
2013. szeptember 09., 17:572013. szeptember 09., 17:57
A tárlat kurátora, Csillag István egy korábbi alkotótáborban ismerte meg a művészpárost Thomandl Ernő, Németországban élő vállalatvezetőnek köszönhetően. A közös alkotómunka teremtette meg ezt a baráti-szakmai kapcsolatot, ami most a csíkszeredai képzőművészet-kedvelők számára is gyümölcsöző lett – emelte ki a galéria sajtóreferense, Szőcs Barna.
Hiltrud Schäfer főként az installációi által vált ismertté, mindig kihasználja a tér adta lehetőségeket. Az Emberképek (Menschenbilder) című installációsorozatával igen változatos térhelyzeteket teremt. Egy régi mór fürdőhely romjai között Granadában (Spanyolország) például agyagszínű merített papírból készült figurák a régi falak részeivé válnak, barlangművészetre emlékeztetve a szemlélődőt. Egy múzeum fehér, semleges terében viszont a maguk sokféleségével és különbözőségével ezek a figurák vidáman felvonuló emberek csoportjára hasonlítanak.
„A csíkszeredai Pál-galériában a művésznő ezúttal nem áll meg a falinstallációnál, hanem egy könnyedséggel teli térinstallációt hoz létre. A falon papíralakok lebegnek majd, árnyékokat vetve egy mozgó kompozícióban. Előttük a mennyezetről átlátszó szalagok lógnak a papírfigurák fekete és színes lenyomataival. A néző helyzetétől függően az alakok egymást el- és átfedik, sokszorosan árnyékot vetve, színes mozgó embercsoportokká sűrűsödve, könnyedséget árasztva. Olyan installáció ez, amely a lét könnyűségére utal, miközben nem téveszti szem elől az élet mulandóságának tényét sem” – tudtuk meg a tárlat kurátorától.
Wilfried Bohne képzőművészt a kollázsok foglalkoztatják, az alkotót Margret Cordt műkririkus „rajzolónak és fafaragónak” titulálja. „Ciklusai és szárnyas oltárai kimeríthetetlen fantáziáról árulkodnak, amely a gondolatokat, vágyakat, elképzeléseket és félelmeket költői képekbe és képi terekbe vetíti bele” – teszi hozzá az elemző.
Mások munkáiban az iróniát fedezik fel: „Wilfried Bohne esetében sok mozzanat szerepel együtt: egy olyan karikaturista és képregényrajzoló iróniája és szarkazmusa, akinek a részletek iránti fogékonysága olyan, akár a realistáké, a téma jelenetszerű felvezetése akár egy elbeszélője” – írja róla a Westdeutsche Allgemeine Zeitung német napilap.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!