Füzi László irodalomtörténésszel, a Forrás folyóirat főszerkesztőjével beszélgetett Oláh Sándor társadalomkutató a Székelyföld szeptemberi számának pénteki bemutatóján Csíkszeredában.
2011. szeptember 24., 12:522011. szeptember 24., 12:52
Lövétei Lázár László főszerkesztő ismertette a Székelyföld friss számának tartalmát
Az író-olvasó találkozó keretében Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője címszavakban ismertette a lap szemtemberi számának tartalmát: a Székelyföld kulturális folyóirat szeptemberi száma Ferenczes István, Bogdán László és Lövétei Lázár László versei mellett Bene Zoltán, Füzi László prózáját, Kántor Lajos Székelyekkel a képtárban című tanulmányát közli. Interjú olvasható Gróf Bethlen Anikóval, vele beszélgetett Oláh-Gál Elvira a történelmi család sorsáról. A székelyföldi falusi hétköznapokat Oláh Sándor mutatja be Ködoszlásban című írásában, míg dr. Balázs Lajos professzor A halál kultúrája című Nemzetközi Tudományos Teológiai Konferencián elhangzott néprajzi tanulmányát adja közzé. A Szemlében Borcsa János és Czegő Zoltán ír recenziót Ferenczes István Zazpi című kötetéről. A Pályám emlékezete rovatban Bogdán László életéről és munkásságáról olvashatnak levélinterjú formájában.
Író-olvasó találkozó a Székelyföld Galériában
A rövid ismertetőt követően a főszerkesztő átadta a szót Oláh Sándor társadalomkutatónak, aki a friss számban közlő Füzi László íróval beszélgetett eddigi munkásságáról, világszemléletéről és mai viszonyulási módjáról a kortárs irodalommal szemben.
Oláh Sándor és Füzi László
Füzi bevallása szerint ő a „régi” irodalmat jobban szereti, meglátása szerint a 60-as években a vers többet mondott a valóságról, mint napjainkban. Visszaemlékezéseiről így fogalmazott: „Én a magam világát kiírtam, semmilyen hiányérzetem a múltammal szemben nincs. Eddig volt bennem egy feszültség, amit úgy éreztem, hogy el kell rendeznem. Ezért írtam le emlékeimet” - utalt Világok határán címmel megjelent ikerkönyvére, mely egyszerre visszaemlékezés, esszé és szociográfia.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!