A csíksomlyói kegytemplomban szeptember 18-án, vasárnap 11.30-kor, a nagymise után kerül sor a Ferences Óra negyedik előadására. Az előadássorozat vendége a világhírű sejtkutató, orvos, dr. Kellermayer Miklós, aki A kezdet és a vég misztériuma között bajba jutott ember címmel tart előadást.
2011. szeptember 16., 11:072011. szeptember 16., 11:07
2011. szeptember 18., 11:582011. szeptember 18., 11:58
Nagy az érdeklődés a Ferences Óra előadásai iránt
Dr. Kellermayer Miklós 1939-ben született Budapesten. Tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte 1959–1965 között. Egyetemi tanulmányai befejezése után a pécsi egyetem kötelékében maradt. 1974-ben az orvostudomány kandidátusa lett, 1988-ban doktorált. 1993-tól egyetemi tanár. Fő kutatási területe a fehérjék-ATP-K-víz kölcsönhatása az élő sejtben.
„Eddig 128 tudományos dolgozata jelent meg. Fő művei: Az élő sejtről diákoknak (1989), Elmulasztott reformkor (1995), Magyarországot meg kell menteni (1999), És teljes elmédből (2000), Az első és második kopernikuszi fordulat (2005), Kiáltás (2006), Az Élet (2010). Fontosabb díjai: Akadémiai Díj, Kiváló Orvos (1991), Szent-Györgyi Albert-díj (1993), Pro Cultura Christiana-díj (2005), a Szent Sír Lovagrend lovagja” – tájékoztatott Borsodi L. László ferences sajtóreferens.
Prof. dr. Kellermayer Miklós nemcsak világhírű sejtkutató, hanem mély hitű keresztény is, aki különös felelősséget érez világunk, Földünk és benne az ember jövője, azaz az élet iránt. Saját kutatásaiból kiindulva jut el arra a felismerésre, hogy a tudomány számára az élet keletkezése mindörökre misztérium marad.
Heidl György szerint dr. Kellermayer Miklós művei, előadásai próféciák, amelyek egyrészt figyelmeztetnek, hogy a kezdet és a vég misztériuma között élő ember bajban van, hogy valamit elrontottunk, ezért változtatnunk kell egyéni és közösségi életünkön; másrészt vigaszt is nyújtanak, mert azt ígérik, hogy megszabadulunk a bénító kötöttségektől, és akkor mi magunk is megkapjuk Jézus Atyjától a Lélek szabadságát, amelyben mindannyian örvendezhetünk – hívja fel a figyelmet a sajtóreferens.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!