Kettős tevékenység zajlik a Mikó-várban, hisz a felújítási munkálatokkal párhuzamosan kutatásokat is végeznek. Az előbbinek az aktuális helyzetét Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója ismertette, a falkutatás meglepő eredményeiről pedig Kósa Béla művészettörténész számolt be.
2011. október 17., 17:582011. október 17., 17:58
2011. október 17., 18:182011. október 17., 18:18
Kósa Béla művészettörténész (fotó) kiemelte, hogy a közel négyszáz esztendős épület folyamatosan változott, mivel különböző célokra használták a különböző időszakokban. „Minden természeti vagy emberi beavatkozás nyomai észlelhetők kell legyenek az épületen. Elsődleges célunk ez volt, hogy minél több ilyen heget, sebet megtaláljunk, és ezekből a beavatkozások jellegét és korát próbáljuk meghatározni.”
Hozzátette, értelemszerűen nem lehet teljes mértékben falkutatásról beszélni, inkább ellenőrzött kőművesi munkáról, hisz arra nem volt sem idő, sem lehetőség, hogy a többezres négyzetméternyi felületen a munkát egy ember végezze vésővel és kalapáccsal. „A kőművesek azonban rendkívüli alázattal viszonyultak a feladatukhoz, és óvatosan távolították el az egyes falrétegeket, így ki tudták deríteni azt is, amit már előre lehetett sejteni, de olyan újdonságokat is felfedezhettek, ami írásos dokumentumokban nem maradt fenn” – húzta alá Kósa Béla.
„Egy 1641-es perirat alapján következtettek a legkorábbi állapotokra. Ez említ egy tornácot, ami a keleti és az északi szárnyakhoz kapcsolódott, egy kápolnát, amely szintén a keleti szárnyhoz kapcsolódott, illetve a déli oldalon egy épülőfélben levő földszinti létesítményt. A 18 század derekától az épület állapotát már a korabeli hadi építészeti felmérésekben nagyfokú pontossággal rögzítik, így ebből a korszakból nem születhetett meglepetés” – emelte ki a szakember.
A legváratlanabb eredmény a művészettörténész szerint, hogy a 17. században a várban két kápolna működhetett. A kápolnabástya létezése egyértelmű volt, itt, ami érdekességnek számít, hogy a falkutatások nyomán 17. és 18. századi feliratokat találtak, úgy tűnik, már akkor divatos volt, hogy bizonyos személyek nyomot hagytak maguk után: a falba bevésték a nevüket és az évszámot, amikor erre jártak. Ez is igazolja az írott forrásokat, vagyis hogy az épület 1661-től – amikor Ali basa seregei felégették – egészen 1714-ig, amikor is az újjáépítése elkezdődött, romos, elhagyatott állapotban volt.
Kósa szerint szenzációnak a kisebb kápolna lenyomatainak megtalálása, illetve egy reneszánsz loggia faragott kőelemeinek előkerülése számít. A felfedezéseket várhatóan a jövő tavasszal nyíló vártörténeti kiállításon mutatják be.
A vár kútját is előkészítik a vártörténeti kiállításra
Tartható a felújítás ütemterve
Valószínűsíthető, hogy tudják tartani a 24 hónapos felújítási futamidőt – véli Gyarmati Zsolt, az intézmény igazgatója. Hozzátette, az idénre beütemezett összegeket, vagyis 2,2 millió lejt (a beruházás nem egészen egyharmadát) már elköltötték, de remélik, hogy sikerül még forrásokat lehívni.
„Mint minden rendes építész, mi is felülről lefelé végezzük a feljavítást” – emelte ki Gyarmati. Ahogy a vár mellett elhaladók is észlelhetik, a héjazat, vagyis az épület tetőszerkezete teljes mértékben megújult, cserélték a sérült gerendákat és a léceket, a tetőt műemlékbarát szerb gyártmányú cserepekkel fedték, ugyanakkor a kémények feljavítása és a bádogmunka is befejeződött. Villámhárítóval látták el a műemléképületet, jelenleg belülről szigetelik a tetőzetet.
Az igazgató arról is beszámolt, hogy eddig az ablakok 98 százalékát sikerült cserélni, fakeretes hőszigetelt nyílászárókat tettek, melyeknek a vasalása a szokásosnál diszkrétebb. Törésálló üvegekről lévén szó, és mivel a múzeum biztonsági rendszere korszerű, legtöbb helyen lemondtak az ablakokat fedő rácsokról, csak a külső földszinti ablakokon hagyják meg őket.
A vakolás is nagyrészt elkészült, most tartanak az épület frontján, ezzel párhuzamosan zajlik a vízelvezető csatornák felújítása, hisz ott lehet ezeket a szerkezeteket cserélni, ahol állvány van. Lemondtak a régi vakolat teljes körű megtartásáról, mivel nem tenne jót az épület állagának, arra törekednek inkább, hogy egy egységes képet nyújtson a műemléképület, valamint a korszerű, új vakolat alatt jobban lélegezhet a várfal is. Természetesen, az épület különböző korszakaiból származó, látványosabb építészeti jegyeket meghagyják, és megfelelően érzékeltetik. A végső színt a falak csak tavasszal kaphatják meg, ekkor kezdődhet a festés, jövőben még a vár börtön felőli oldalán kell vakolni.
Belül azokban a termekben zajlott eddig a felújítás, ahol egykor a megyei könyvtár egyes részlegei működtek, itt kicserélték a villanyhálózatot, és a csatornázást is megoldották. A fűtésrendszert teljes mértékben kicserélik, mivel a régi költséges volt és nem eléggé hatékony. Gyarmati kiemelte, hogy saját hőközponttal fűtenek, ami lehetővé teszi a takarékos hőgazdálkodást, vagyis hogy a kiállítótermeket vagy irodákat, illetve raktárhelyiségeket különböző mértékben, a rendeltetésüknek megfelelően fűtsék. Hozzátette, mivel a tervekben a gázvezetés nem szerepelt, ezt a városi önkormányzat költségén oldották meg. Számításaik alapján november 15-én indíthatják be a fűtést.
Szintén jövőre marad a legnagyobb feladat, vagyis a földszinti padlózat teljes cseréje. Ezzel kapcsolatosan az intézményvezető megjegyezte: bár a várban működő múzeum életét ez fogja a legnagyobb mértékben megkavarni, mégis szükséges, mivel előreláthatóan ötven vagy száz éven belül nem valószínű, hogy tatarozhatnak.
Szerinte szinte teljes mértékben kizárt, hogy a jelenlegihez hasonlóan szerencsés konjunktúra adódjon, vagyis hogy magyar nemzetiségű legyen a kulturális tárca élén. A romániai magyar műemlékek támogatáspolitikájával kapcsolatosan megjegyezte, hogy az előző időszakban az erre irányzott országos alap mintegy 0,07 százalékát fordították ilyen célra, most pedig 20 százalékát, ami jobban megfelel a valós állapotoknak, hiszen Romániában a műemlékek körülbelül egyötöde magyar vonatkozású.
Nem tartott ki év végéig a pénzügyi keret a Csíkszeredában kóborló kutyák befogására, ezért az önkormányzatnak új közbeszerzést kellett kiírnia a szolgáltatásra. Az egyetlen jelentkező ajánlatát a napokban bírálják el.
Fűtött, tiszta utastér, kedves sofőrök, egyelőre kevés utas – hétfőn, a városi tömegközlekedés tesztüzemének első napján kipróbáltunk néhány csíkszeredai buszjáratot.
Fejet hajtottak a csíkszeredai Müller László katona emléke előtt a Szentlélek utcai temetőben tartott katonai és egyházi szertartás során hétfőn. Az 1989-es forradalomban elhunyt fiatalt december 23-ra virradóan érte halálos golyó.
Baleset történt Csíkszeredában a Brassói úton hétfő délelőtt, a helyszínen rendőrök irányítják a forgalmat.
Két autó ütközött össze vasárnap kora délután Csíkdánfalva határában az 578-as európai úton. A balesetben öt személy sérült meg, ketten a megrongálódott autóba szorultak – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Az adományokból gyűlt összegből és saját költségvetésből elkezdték a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony Zarándokház tatarozását. Egyelőre a tetőzet rendbetételére gyűlt pénz, ezért további adományokra, forrásokra lesz szükség.
Kigyulladt a kászonjakabfalvi templom közvetlen közelében álló fásszín csütörtök éjszaka. A kigyulladt épület közelsége miatt az egyházi épület is veszélybe került.
Csak fokozatosan, de enyhül a levegő hőmérséklete Csíkszeredában, ami pontokban szokatlan, ugyanakkor látványos jelenséget eredményez.
Bőven Csíkszeredában volt a leghidegebb csütörtökre virradóan egész Romániában, a közel mínusz 8 fokos hidegre sehol máshol nem volt példa.
Az eddiginél sokkal nagyobb, átlagosan 10 perces járatsűrűségre vált hétfőtől, december 22-től a csíkszeredai tömegközlekedés, amelyet 21 új gázüzemű autóbusz szolgál ki folyamatosan. Az új menetrendek elérhetők lesznek a megállókban.
szóljon hozzá!