Beszédes volt a föld alá rejtett múlt

Téli tétlenkedésről szó sem lehet, hisz az év közben lezajlott ásatások eredménye nem kevés munkával ilyenkor kezd egyre értékesebbé válni, avagy olyan formát ölteni, amit a hétköznapi ember is megcsodálhat. Beszélhetünk a feltárt leletanyagok leltárba vételéről, tisztításáról, restaurálásáról, tanulmányok megírásáról, a kiállításokra való felkészülésről. Ugyanekkor íródnak az ásatási jelentések is, melyeket le kell küldeni a fővárosba a minisztériumhoz, röviden akad munka ilyenkor is bőven.

Ami volt

Tavaly is a szokás szerint tavasszal (március-áprilisban) kezdődtek a terepbejárások, május 30-án a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában címet viselő kiállítás, melyről még a megnyitó napján hangzott el többször is, hogy egy olyan munka eredményének lehetünk tanúi, amely egyértelműen fordulatot hozott a székelyföldi régészet történetében, 21. századi szintre emelve azt. Júniusban egy leletmentő feltárást végeztek, melynek során Árpád-kori településnyomok kerültek elő Lengyelfalván. Júliusban az Oklánd melletti Kustaly várának környékén középkori töltéseket, földsáncokat kutattak a régészek, ekkor sikerült az ún. Rika-vám helyét beazonosítaniuk, megtalálniuk az egykori vámhoz vezető út maradványait; majd a Görgényi-fennsíkon, Gyergyóalfalu és Felsőalsósófalva határában elpusztult fogadóhely mellett elrejtett honvédágyuk után kutattak (utólag kiderült, több forrás által megerősítve, hogy a szabadságharcot követően az osztrák hadsereg az ágyukat kiásta és elvitte).

Augusztusban a Fenyéd és Küküllőkeményfalva között félúton található Csonkatemplomnál végzett ásatás (felső kép) során az elpusztult Árpád-kori templomot kutatták, szeptemberben Lövétén kezdődött el az elpusztult, föld alatt lévő templom feltárása (alsó kép), ezt követően pedig Tordátfalván a középkori templom körül végeztek leletmentő ásatást.

Összegezve, a régészek a válságos év ellenére is – egyrészt az új vezetőségnek, másrészt a támogatóknak köszönhetően – „jól jöttek ki”, nem kellett semmiről sem lemondani.

Ami lesz

Ami a 2011-es esztendőt illeti, kezdhetjük máris egy aktualitással, a Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában címet viselő kiállítás Székelykeresztúrra „utazik”, január 19-étől négy hónapon keresztül lesz megtekinthető. A feltáró munka idén is a márciusi-áprilisi terepbejárással kezdődik, áprilisban Udvarhelyen a Jézus Szíve-kápolnánál végeznek leletmentő feltárást, a város feltételezhetően legrégebbi műemlék felújítása alkalmával, májusban Homoródszentmártonban az unitárius templom körüli védőfal és bástyák felújítását előzi meg egy feltárás. Ezekre a munkálatokra van már fedezet, az egyházak pályázatot nyertek a Szülőföld Alapítványnál.

Több helyen is folytatódnak a tavaly elkezdett feltárási munkálatok, a lövétei önkormányzat ígéretet tett, hogy támogatja a további kutatómunkát (július végére várható), Fenyéd esetében pedig a megyei tanács és a helyi önkormányzat is szeretné, hogy visszatérjenek a kutatók. Homoródszentmártonban az Ugron-kúriánál folytatódik a felújítás, így várhatóan itt is szükség lesz régészeti szakemberekre.
Sófalvi András és Nyárádi Zsolt elárulta, hogy bár létezik egy konkrét tervezet a munkálatokra, lehet számítani további felkérésekre leletmentésekre is, sok múlik az időn és a pénzen, az esetleges felkéréseken, az építkezéseken és felújításokon, például a Csonkavár (amely fel is került az országos restaurálási listára) és a derzsi templomerőd felújítás alatt áll, a régészek készültségben vannak.

Bővebben az Udvarhelyi Híradó keddi, január 11-ei számában!