Agyagcsodák Sepsiszentgyörgyön

Fotó: Csinta Samu

Újabb premier számba menő kiállítással örvendezteti meg látogatóit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény Tolerancia termében 2010. március 23-án 19 órakor nyílik a múzeum kályhacsempe gyűjteményéből válogatást nyújtó kiállítás, amely a műfaj minden korábbinál átfogóbb képét kívánja bemutatni.

Csinta Samu

2010. március 21., 10:392010. március 21., 10:39

2010. április 07., 19:552010. április 07., 19:55

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Fotó: Csinta Samu

A tárlat célja elsősorban a székelyföldi, valamint a térség csempeművészetére ható habán és szász csempekészítő központok népszerűsítése, ugyanakkor azon kompozíciós elvek és alapmotívumok bemutatása, amelyek alapvetően befolyásolták a székelyföldi csempekészítő központok munkásságát.

Az erdélyi anyagi kultúrában a 15. században megjelent kályhacsempék – amelyek felváltották a korábban divatos sövényfonatú, agyagtapasztásos kályhákat és a korongolt kályhaszemeket – népszerűsítésében a habán fazekasoké az elsődleges érdem. A Bethlen Gábor által 1622-ben Alvincre letelepített morvaországi anabaptista (habán) kolónia fazekasai a ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán kályha fogalommá vált Székelyföld területén is.

A habánok mellett a vidék agyagművességére a szászok művészi kivitelezésű csempéi hatottak leginkább, Nagyszebenben már a 14. században megalakult az egyesült szász fazekas céh, amelynek szétbomlásából alakultak ki a szász városok saját céhei. A 17. századra a szász fazekas céhek tagjai erős konkurenciát jelentettek a habánoknak. Brassó, Szeben, Homoróddaróc, Beszterce ragyogó mázú reneszánsz és barokk hatásokat kamatoztató csempeművészete Erdély egész területén csodált volt. Székelyföld területén különösen a brassói fazekas céh termékei terjedtek el, igen erőteljesen befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát. A régióbeli “csempetermésből” a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, küsmödi, csíkmadarasi, makkfalvi, kézdivásárhelyi, magyarhermányi, kálnoki, pávai “iskolát” próbálja szemléltetni a Székely Nemzeti Múzeum kiállítása, amelynek legrégibb darabja egy 16. századi csempe.

Az elmúlt időszak sikeres tárlatai után a Székely Nemzeti Múzeum most mindenkit arra invitál, hogy a 2010. június 15-ig nyitva tartó kiállításon fedezze fel az erdélyi csempekultúrát, és legyen büszke rá!