"Az udvarhelyi olvasási szokások egyedülállók a Kárpát-medencében"

– Milyen volt a 2010-es év a székelyudvarhelyi városi könyvtár életében?

– Mondhatjuk azt, hogy vegyes. Azért mondom ezt, mert gazdaságilag sokkal kevesebb pénzből kellett működtetnünk az intézményt. Az idei év mindenkinek sok rosszat hozott, kezdve az áfaemeléstől a személyzetleépítésig, és persze az alkalmazottak fizetése is csökkent 25 százalékkal. Minden szempontból ez egy ínségesebb esztendő volt. Ez szerencsére a könyvtár működésében annyira nem volt észrevehető. A legfontosabb dolog, ami a 2010-es évet a könyvtár életében is meghatározóvá tette, hogy kötelező tízéves leltárunkat ejtettük meg. Még nem mondom azt, hogy átestünk rajta teljesen, hiszen január első két hetében nem is fog kinyitni a könyvtár, mert most került az összegzés stádiumába a leltározás. De ezenkívül ugyanúgy voltak rendezvényeink, ahogy azt az előző években már megszokhatta az udvarhelyi közönség. Állandó rendezvényeinket is mind megtartottuk, megemlékeztünk minden nemzeti és vallásos ünnepről, megtartottuk a Trés Courts rövidfilmfesztivált, most már negyedik alkalommal, megrendeztük a nyitott könyvek éjszakáját. Ezek mind ugyanúgy sikeres rendezvények voltak, mint az előző években. Ami a könyvtár működésében esetleg észrevehető volt, az, hogy az idei esztendőben működött a biblionet program. Az olvasóteremben a sajtóválaszték egy kicsit gazdagodott, tehát többféle sajtótermékből válogathattak és olvashattak a betérő olvasók.

– A könyvtár gyűjteményét sikerült-e ilyen szűk keretek mellett gyarapítani?

– Jelentősen gyarapítottunk könyvekből is, persze ezek főként antikvár könyvek voltak, hiszen idén volt a legkevesebb pénzünk új kötetek vásárlására. Megpróbáltunk azzal kompenzálni, hogy elég sok adományt hoztunk be, nem csak azt a 12 tonnát, amiről a híradások beszámoltak. Korábban is voltak ilyen akcióink, amelyeket kimondottan könyvtárunk részére szerveztünk. Ezenkívül tatabányai testvérkönyvtárainkkal, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának könyvtárával és a városi könyvtárral közösen volt egy pályázatunk a Kölcsey Alapítványnál, ahonnan 200 000 forintot kaptunk könyv- és dokumentumvásárlásra. Ennek egy részét decemberben már el is hoztuk, január második felében, amikor majd megnyitunk, az olvasók már találkozhatnak is ezekkel a könyvekkel. Tehát azt lehet mondani, hogy az évet zökkenőmentesen zártuk, tulajdonképpen ugyanazt a ritmust tudtuk tartani fejlődésben, amit az előző években is, csak idén kevesebb pénzből, leleményességgel.

– Milyennek látja a székelyudvarhelyi olvasó-, könyvtárlátogató közönséget?

– Tulajdonképpen egyedülálló jelenséggel állunk szemben, és ezt annak tudom be, hogy Székelyudvarhely már évszázadok óta iskolaváros, és ezért mondhatnánk azt, hogy az udvarhelyi olvasási szokások egyedülállók a Kárpát-medencében. Ezt a könyvtárlátogatási arányt, amit nálunk produkálnak a statisztikák, sehol a térségben nem tudják felmutatni. Erre büszkék is vagyunk. Egész Európa és lényegében az egész világ arról siránkozik most, hogy mindenhol a hagyományos könyvtári szolgáltatások iránt csökkent az érdeklődés, fogynak az olvasók. Nálunk, nem mondom azt, hogy nagy gyarapodás van, de azért pár tíz olvasóval több iratkozik be. Ami a legfontosabb azonban az, hogy nem csökken az olvasási kedv.

– Mi a véleménye, csökkent a könyvtárlátogatás az internetes olvasás következtében?

– Nem hiszem, hogy inkább interneten olvasnának az emberek. A világhálót gyors informálódáshoz használják, de ha elmélyültebb olvasásra készül vagy valamilyen dolgozat megírásába fog az ember, akkor mindig a könyvárba megy, hiszen teljes anyagokat az interneten nem találni.

– Az állandó programok mellett terveznek valamilyen különleges rendezvényt 2011-re?

– A jövő év könyvtárunk számára egy érdekes időszak lesz, hiszen tizedik éve, hogy beköltöztünk ebbe az épületbe. Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen meg fogjuk ünnepelni, tehát lesz egy olyan speciális rendezvénysorozat, amely kimondottan ennek fog tisztelegni.