A Magyarok Nagyasszonya ihlette

Marosvásárhely immár a hetedik erdélyi helyszín, ahol megtekinthető a Boldogasszony című kiállítás, amely a Forrás Galéria 26 kortárs művészének – festő, szobrász, grafikus – alkotásait vonultatja fel. A galéria terve, hogy a kiállítást a Kárpát-medence hét országának húsz helyszínére viszik el két év alatt. Marosvásárhely után Kolozsvár lesz Erdélyben az utolsó állomás. A Boldogasszony tárlatnak a következőkben Kárpátalja, a Felvidék, az Őrvidék, a Muravidék, a Délvidék lesznek a helyszínei és 2012 áprilisában a Vajdaságban, Szabadkán ér véget a kiállítássorozat.

A marosvásárhelyi megnyitón Oláh Dénes főesperes beszélt a kiállítás tematikájáról. Elmondta, a keleti és a nyugati egyház hitéletében fontos szerepet tölt be Szűz Mária és a Mária-tisztelet. „Az Újszövetségi Szentírás kulcsszereplője Szűz Mária, a mi üdvösségi történetünk Mária igenjével kezdődik. De amiként Mária Jézus földre jövetelénél bábáskodott, ugyanúgy az egyház létrejötténél is bábáskodik” – magyarázta a főesperes.

A magyar nép Mária-tisztelete a kereszténység felvételekor kezdődik, 1031-ben már ünnepelte a mi népünk a Nagyasszonyt, vagy Boldogasszonyt, akinek effajta megnevezését Szent Gellérttől tanulta népünk, aki szerint ki sem kell mondani a Szűzanya nevét. De legelső nyelvemlékeink is a Mária-tiszteletről árulkodnak: a Halotti beszéd, a gyulafehérvári sorokban is feltűnik Jézus Krisztus anyja, de még a költészetünk is egy Mária-verssel kezdődött, a legrégebbi versünk ugyanis az Ómagyar Mária siralom.

A Magyarok nagyasszonyának is hívják. 1980-ban II. János Pál pápa új magyar kápolnát szentelt fel a magyarok nagyasszonya tiszteletére, ami szintén kiemelkedő esemény ezen a téren. Emellett Mária védőszent jellege megnyilvánult a pénzérmék motívumaiban, alakja felfedezhető a karddíszítéseken, de a Mária-tiszteletről tanúskodnak a búcsúhelyek, a Mária-szobrok és kegyhelyek is. A Boldogasszony alakja még a postabélyegeken is felfedezhető – tudtuk meg Oláh Dénes főesperestől.

A kiállításon megtekinthető alkotások azonban leginkább kortárs munkák, 26 szerző 26 munkája, köztük festmények, szobrok és grafikák is. Néhány szerző pedig nem ismeretlen a marosvásárhelyi közönség előtt, hiszen már a Bernády Ház is adott otthont kiállításaiknak.