A könyv újabb életei

A művészkönyv műfaja mintegy ötvenéves történetre tekint vissza, a mail-art mozgalomból ered. Műfajként a hatvanas években dominált, de az utóbbi évtizedben ismét reneszánszát éli. A képzőművészek kiemelik a könyvet mint tárgyat a megszokott környezetből, új megvilágításban, másfajta kapcsolódási pontok megteremtésével adják vissza a nézőnek. Közép- és Kelet-Európában egyetemeken oktatják, kiállításokat szerveznek a művészkönyvnek. A székelyudvarhelyi kiállítás tulajdonképpen egy kísérlet, hogy a képzőművészet terén ugyan felsőoktatással nem rendelkező, ám a szép iránt érdeklődő és képzőművészetileg élénk lüktetésű város ehhez a különlegességében nagyszerű művészeti ághoz közelítse. És ugyanakkor erősítse a könyv iránti érzelmeket is, amely a maga klasszikus értelmében az ifjabb generációk körében halványulni vagy legalábbis igen markánsan átalakulni látszik.

A kiállításnak három rétege van. Ferenczi Emőke kurátor, a projekt koordinátora úgy gondolkodott, hogy ezt a hármasságot lényegre törően be is mutathassa. A bázeli központú (Svájc) Forum Künsterbuch szabad és alternatív felfogással láttatja a művészkönyvet, nem a könyvet mint formát, hanem a szavak jelentőségét helyezi előtérbe: „szavakká formált gondolataink kifejeznek bennünket”. Kuns Lukas, Herzig Jolanda, Fabia Livia de Carvalho, Vogler Marianne és Basler Irmgard munkássága tartozik a bázeli iskola főáramába. Meghívás útján egy kanadai és egy brazíliai alkotó is képbe, a „kiállítás lapjai” közé került, akik koncepciójukkal és művészi módszereikkel mindketten a svájci irányzathoz állnak közel. 

Már a beharangozó sajtótájékoztatón, illetve a múzeum szakemberei által nyilvánosságra hozottakból is megtudhattuk, hogy a Magyar Művészkönyvalkotók Társasága (amely idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját) mindössze néhány jeles alkotót tömörít ugyan, de „kiterjesztett látással” működik. Az a hitvallásuk, hogy könyvet a legkülönbözőbb anyagokból, formabontó és formateremtő szándékkal is létre lehet hozni. Ez a második bemutatott vonulat – Adorján Éva, Árva Ilona, Bornemissza Rozi, Barabás Márton, Butak András, Kiss Ilona, László Bandy, Sejben Lajos, Kelecsényi Csilla, Richter Sára, Stroe Krisztián, Simon Ilona, Szirányi István, Széchy Bea, Pál Csaba, Farkas Rita, Sóváradi Valéria, Mag Krisztina, Becsey Zsuzsanna művészeti tevékenységére próbálja felhívni ez a kiállítás.

A kiállítás harmadik eleme a saját vonal, amely hazai – székelyföldi, erdélyi és romániai – művészkönyv-kísérleteket igyekszik bemutatni. Az év elején megjelent pályázat provokálta ugyan az alkotókat, de nyugodt lelkiismerettel ki lehet jelenteni, hogy az erdélyi, a romániai képzőművészek korábban is kreatívan járták körül a művészkönyv-témát. Kiváló példa erre a Szokoláron (Krassó-Szörény megye) élő Tasi József (TAJÓ), akinek munkásságát korábban is követhettük, épp a múlt ősszel láthattuk a Miszla Art művésztelepéről hozott vándorkiállításon, amely Székelyudvarhelyen is megfordult. Berze Imre szobrász fából készült alkotása (Cím nélkül), viszont úgy is felfogható, hogy olyan könyvszerű „objekt”, amely a Haáz Rezső Múzeum ki- és felhívása eredményeként jöhetett létre. 

A Művészet a lapok között című kiállítás június 23-ig látogatható a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum (Kossuth Lajos utca 29. sz.) földszintjén levő termekben, a Táguló Gutenberg-galaxis című kiállítás „mellékleteként”. Miklós Zoltán múzeumigazgató közlése alapján új rendezvénnyel gyarapodik a kiállítássorozat, ugyanis június 28. és augusztus 1. között Bartus Erika Bogyó és Babóca című gyermekkönyvsorozatának hősei \"kelnek életre\" egy kiállítás erejéig. A bábu-kiállítás ugyanabban a három teremben lesz majd látható, amelyben most a Művészet a lapok között című nemzetközi könyvművészeti válogatás látható.