A Felsősófalva szívét képező templom és a Szorostető között – mintegy a hajdani sóutat őrizve – magasodik a legendáktól övezett domb – leghíresebb helye a falunak. Évszázadok óta legendák sokasága veszi körül, melyeket a minden korszakbeli történések tovább gyarapítanak. Kodáros korábbi és legújabb „kincséről”, a rováskő-leletről Szász Tibor András református lelkészt, rováskutatót kérdeztük.
2010. április 30., 14:382010. április 30., 14:38
Rováskő-lelet
Efölött, a lapos tetőhöz közel, ahol két hajdani szántott teraszos földcsík találkozik, mintegy elválasztó kőként, áll a földbe süppedve az általunk talált rováskő. Az arasznyinál alig hosszabb-szélesebb felületen jól kivehető, mélyített vésetű jelek vannak: Balról jobbra olvasva a székely rovásábécé R, SZ, S betűi. Először – természetesen, a helyes irányban - jobbról balra próbáltam elolvasni. Ebben az irányban, az S, SZ, R felállás sem értelmetlen. Tudni kell, hogy régi, vésett faragott szövegekben nem mindig írták ki a magánhangzókat, különösen, ha a szó értelme egyértelműen kiolvasható, természetszerűen kikövetkeztethető volt. A feloldás tehát első olvasatnál RÉSZES, de visszafelé olvasva, magánhangzóval pótolva a SÓSZER szót kapjuk. Ez utóbbi bár nem ismert, mint élő helynév, a közvetlen környezetben szóösszetételekben nagyon gyakran szerepel: Alsó-Szer, Felső-Szer, Szertő-tető.
Feldereng az egységes kép
A talált kő különleges értékét az adja, hogy egyértelműen olvasható, értelmezhető, és az esetleges jelentések funkcionálisak, azaz valamilyen „közhasznú” feladatot látnak: jelöli egy föld birtokviszonyát vagy másik esetben egy határ rész szélét. Bár ilyen kisméretű kő esetén az esetleges csákány vagy ekenyomok véletlenszerű összeállása „írássá” kevéssé valószínű, mégis teljes bizonyosságot csak a lelet alapos bevizsgálása után nyerhetünk. Egy- és két magányos rovásjel önmagában nem bizonyít semmit, de a már ismert kövekkel, és az utóbbi években a szűk környezetben fellelt darabokkal együtt egységes kép kezd körvonalazódni. Nem egyházi-kollégiumi vonalon öröklődött írásbeliségből származik, és ez nagyon fontos – vallja Szász Tibor András rováskutató. – Ugyanakkor megerősíti: az eddig ismert és az újabb leletek összképe alapján a békástanyai határkő és a felsősófalvi templomkapu illesztőjegyei már nem tekinthetőek szórványos, véletlenszerű előfordulásoknak. Felerősíti a régebbről ismert firtosi és becseki kövek üzenetértékét is.
Udvarhelyszéki eleink jóval a rovásírás állítólagos betiltása után, ismerték és használták a hagyományos székely-magyar jegyeinket munkájukban, mindennapjaikban.
Új szakaszokon haladnak a felújítási munkák Székelyudvarhelyen: az Orbán Balázs utca hétvégétől ismét járható, ugyanakkor a következő napokban a Tamási Áron és a Bethlen Gábor utcában is újabb lezárásokra kell számítani.
Napelempark létrehozására pályázna a székelyudvarhelyi önkormányzat, hogy a városi közintézmények áramellátását biztosítsa. A projekt egy háromhektáros területen valósulna meg. Eközben megérkezett a városnak szánt első kincstári hitel is.
Egyszerre több szolgáltatás szünetelésére is számítani kell csütörtökön és pénteken Székelyudvarhelyen. Áramszünet, vízszolgáltatás szünetelése és részleges útlezárás is érinti a várost.
Több mint egymillió eurós uniós beruházás révén újul meg a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakása, a munkálatok pedig az ütemtervnek megfelelően zajlanak – számolt be közösségi oldalán Lőrincz Csaba polgármester.
Napközben is gyakran látnak egy fiatal medvét a házak környékén, illetve a gabonatáblákban kóborolni a fenyédiek. A vadászok szerint a friss gabona vonzza a nagyvadakat, emiatt aratáskor gyakran kérnek segítséget tőlük a gazdák.
Az utóbbi időben tapasztalt áramkimaradások megelőzésén dolgoznak Székelyudvarhelyen, miután szakemberek segítségével feltérképezték a lehetséges okokat.
Elhunyt Dr. Ördög András, a székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kórházak radiológus főorvosa, aki évtizedeken át dolgozott tiszteletreméltó hivatástudattal a két egészségügyi intézményben.
Bár nagy lendülettel fogott neki tavasszal a székelykeresztúri tanuszoda megépítésének a kivitelező, pénz hiányában jelentősen lecsökkentette a tevékenységét. Ottjártunkkor konkrétan zárva találtuk a munkatelep bejáratát.
Vetélkedőkkel és számos koncerttel készülnek a 23. Farkaslaki Szenes Napokra, amely pénteken kezdődik a Kalonda-tetőn – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
A Mini Erdély Park alapítója, Fazakas Szabolcs is azok között volt, akik átvehették vasárnap az Országházban a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely az egyik legrangosabb magyar állami kitüntetés.