A Felsősófalva szívét képező templom és a Szorostető között – mintegy a hajdani sóutat őrizve – magasodik a legendáktól övezett domb – leghíresebb helye a falunak. Évszázadok óta legendák sokasága veszi körül, melyeket a minden korszakbeli történések tovább gyarapítanak. Kodáros korábbi és legújabb „kincséről”, a rováskő-leletről Szász Tibor András református lelkészt, rováskutatót kérdeztük.
2010. április 30., 14:382010. április 30., 14:38
Rováskő-lelet
Efölött, a lapos tetőhöz közel, ahol két hajdani szántott teraszos földcsík találkozik, mintegy elválasztó kőként, áll a földbe süppedve az általunk talált rováskő. Az arasznyinál alig hosszabb-szélesebb felületen jól kivehető, mélyített vésetű jelek vannak: Balról jobbra olvasva a székely rovásábécé R, SZ, S betűi. Először – természetesen, a helyes irányban - jobbról balra próbáltam elolvasni. Ebben az irányban, az S, SZ, R felállás sem értelmetlen. Tudni kell, hogy régi, vésett faragott szövegekben nem mindig írták ki a magánhangzókat, különösen, ha a szó értelme egyértelműen kiolvasható, természetszerűen kikövetkeztethető volt. A feloldás tehát első olvasatnál RÉSZES, de visszafelé olvasva, magánhangzóval pótolva a SÓSZER szót kapjuk. Ez utóbbi bár nem ismert, mint élő helynév, a közvetlen környezetben szóösszetételekben nagyon gyakran szerepel: Alsó-Szer, Felső-Szer, Szertő-tető.
Feldereng az egységes kép
A talált kő különleges értékét az adja, hogy egyértelműen olvasható, értelmezhető, és az esetleges jelentések funkcionálisak, azaz valamilyen „közhasznú” feladatot látnak: jelöli egy föld birtokviszonyát vagy másik esetben egy határ rész szélét. Bár ilyen kisméretű kő esetén az esetleges csákány vagy ekenyomok véletlenszerű összeállása „írássá” kevéssé valószínű, mégis teljes bizonyosságot csak a lelet alapos bevizsgálása után nyerhetünk. Egy- és két magányos rovásjel önmagában nem bizonyít semmit, de a már ismert kövekkel, és az utóbbi években a szűk környezetben fellelt darabokkal együtt egységes kép kezd körvonalazódni. Nem egyházi-kollégiumi vonalon öröklődött írásbeliségből származik, és ez nagyon fontos – vallja Szász Tibor András rováskutató. – Ugyanakkor megerősíti: az eddig ismert és az újabb leletek összképe alapján a békástanyai határkő és a felsősófalvi templomkapu illesztőjegyei már nem tekinthetőek szórványos, véletlenszerű előfordulásoknak. Felerősíti a régebbről ismert firtosi és becseki kövek üzenetértékét is.
Udvarhelyszéki eleink jóval a rovásírás állítólagos betiltása után, ismerték és használták a hagyományos székely-magyar jegyeinket munkájukban, mindennapjaikban.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.