
Fotó: Kristó Róbert
A lovassportot a ló és az ember közötti összhang teszi széppé – véli Albert Alfonz, a csíkszentdomokosi lovasnapok főszervezője.
2014. június 15., 19:002014. június 15., 19:00
2014. június 16., 10:442014. június 16., 10:44
Negyedik alkalommal tartottak vasárnap lovasnapot Csíkszentdomokoson a helyi polgármesteri hivatal és önkormányzat, a Felcsíki Kistérségi Társulás, valamint a Csíkiló Sportegyesület és a gyergyószentmiklósi Krigel Sportegyesület társszervezésében. A rendezvény moderátora ezúttal is Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi lovasnapok főszervezője és országos fogathajtó bajnok volt.
Népszerű rendezvény
A rendezvény nagy népszerűségnek örvend a falubeliek és környékbeliek körében is, sokan látogattak ki vasárnap délután a csíkszentdomokosi sportpályára. „Az első lovasnap után a nagy érdeklődés hatására fogalmazódott meg bennünk, hogy minden évben meg kellene szervezni itt Csíkszentdomokoson, mert a felcsíki falvakban híresek az emberek a lószeretetükről. Idén próbáltuk még színesebbé tenni a programot” – hangsúlyozta Albert Alfonz főszervező.
Díjugratás, fogathajtás, ostorszóló
Az eseményt a csíkszentdomokosi ifjúsági fúvószenekar műsora nyitotta, majd következett a díjugratás, amelyre tizenegy résztvevő nevezett be. Ezt követően a környező településekről érkezett kilenc fogathajtónak tapsolhatott a közönség. A lovasnapok programjában szerepelt még ostorszóló, a csíkszeredai Ügyes-Eb kutyakiképző iskola bemutatója, Pászka Lehel és csapata lovasíjász-bemutatója, majd egy látványos vadászhajtást is tartottak. A lovasnapok utolsó lovas programja az erőpróba volt, amelyre tizenhárom fogat nevezett be, többnyire csíkszentdomokosiak.
Szoros kapcsolat ló és hajtó között
„A ló és az ember között szoros kapcsolat tud kialakulni. Ami a legszebb talán, hogy a hajtószáron keresztül az egyszerű mozdulatok által is akár nagy tud lenni az összhang. Amit a hajtó elgondol, azt a ló elöl megcsinálja” – magyarázta a főszervező, aki szintén szokott fogathajtó versenyeken indulni.
„Az erőpróba egy másabb lovas program, mint a fogathajtás. Erre azok az emberek jönnek el, akik igazán ebből élnek. Ezek az emberek itthon, az erdőn dolgoznak a lóval, együtt vannak vele éjjel-nappal, a ló a legfőbb segítőjük. Ez nem egy egyszerű munka, és úgy gondoltuk, nyújtsunk nekik is egy másfajta kikapcsolódást. Itt meg tudják mutatni, hogy milyen összhang van közöttük.”
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!