
Egy hónapot tölt önkéntes munkát végezve Tibetben a csíkszeredai Máté Péter Kristóf. A magyarországi Csoma Szobája Alapítvány égisze alatt 2008 óta nyaranta három hónapot dolgoznak önkéntesek a Zangla nevű falucskában, hogy az ott található palotaerődöt és ezen belül Kőrösi Csoma Sándor szobáját felújítsák, megmentsék a végső pusztulástól.
2012. július 10., 17:562012. július 10., 17:56
2012. július 10., 18:152012. július 10., 18:15
A 19 éves Máté Péter Kristóf jelenleg a bukaresti Ion Mincu Műépítészeti Egyetem építészmérnöki szakán első éves hallgató. Az idei programra az elsők között jelentkezett a Csoma Szobája Alapítványnál önkéntesnek. „Nagymamám látott a tévében egy anyagot erről az alapítványról és a tevékenységükről, és leírta nekem az elérhetőségüket. Megnéztem a honlapjukat, és körülbelül egy évre rá jelentkeztem” – emlékszik vissza.
Elmondta, a bejelentkezésnél be kellett jelölje, hogy milyen munkát végezne, mivel párhuzamosan különböző projektek futnak: angol nyelvet lehet tanítani, biciklikölcsönzőt vezetni, illetve a legfontosabb, a palota felújításával kapcsolatos munkálatok. Ő az utóbbit választotta. „Annyit tudok, hogy ez egy kicsi falu, olyan 400 fős. Egy hónapot fogok eltölteni ott, ehhez jön még a kiutazás, aztán Észak-Indiában is utazgatok egy kicsit, tehát szinte két hónapot leszek távol.” Kérdésünkre, hogy miért jelentkezett, azt válaszolta, hogy nagyon-nagyon izgalmasnak tűnik elutazni oda és ott dolgozni. Nemcsak azért, mert a tanulmányaival kapcsolatos munkáról van szó, hanem mert ottani családok látják majd el őket. „Ez valami olyasmi, amit egyszerű turistaként nem lehet megtalálni, vagy nagyon nehezen. Emellett meg nagyon értékelendő az alapítvány munkája, és úgy tűnik, hogy a csapat is nagyon jó” – véli a fiatalember, aki július 16-án indul repülőgéppel Budapestről isztambuli átszállással Delhibe, onnan északra utazik busszal egy Manali nevű településre, ahol majd akklimatizálódik néhány napon át a csoport többi tagjával. Innen gyalog teszik meg az utat Zanglába, amely egy 5-6 napos túrát jelent. Az egy hónap leteltével majd teherautóval mennek le észak felé egy városkába, majd Delhibe, és szeptember 4-én landol a gépük Budapesten. „Az úti költséget én kell álljam, persze a faluban ingyenes az ellátás, meg valószínűleg egyébként sem lehet ott sok pénzt elkölteni. A repülőjegy összesen 600 euróba került, ott állítólag 100 euróból meg lehet úszni azt a két hetet, amit majd utazgatással töltünk” – tudtuk meg tőle. Hozzátette, a szülei segítségén kívül jelentős támogatást kapott András István üzletembertől és Sógor Csaba európai parlamenti képviselőtől, hogy meg tudjon valósulni ez az út. A túrázó felszerelését is ki kellett pótolja, ezt a hegyimentők segítségével sikerült megtennie. „Kötelezően nem kell vinni semmit, de tanácsokat adnak, hogy mit érdemes: jó, ha van egy minőségi hálózsák, matrac, túracipő, túrafelszerelés, sátor. Egy kis főzőfelszerelést is viszek magammal, és tisztálkodó szereket. Lényegében ennyi” – számolt be arról, hogy mi kerül a hátizsákjába. Elárulta, azt tervezi, hogy majd sok rajzot, fotót készít az ottani emberekről. „Remélem, hogy nagy élmény lesz!” – mondta befejezésül.
Csoma szobája
„Csoma Sándor aztán egy nap ott állt végre a Himalája sziklabástyái között a magányos zanglai palotaerőd tetején. Nézelődött, forgolódott, látszott onnan az egész világ. Azért ment föl oda, hogy meglássa a magyarok maradékát. Mielőtt azonban továbbállt volna, úgy gondolta, rászán egy kis időt, hogy kiolvassa a tibetiek könyvtárát. Megkérte hát a szerzeteseket, hogy nyissák ki neki a könyvtárat (…) Kőrösi Csoma 1819-ben gyalogosan, kevés pénzzel indult útnak, hogy a Himalája vonulatai mögött rejtőzködő feltételezett magyar őshazát felkutassa. Gigászi küzdelmei ellenére sem jutott el az őshazába, de az útközben rövid pihenő erejéig felvállalt tibeti nyelv és irodalom kutatásával, az első tudományos igényű tibeti-angol szótár megírásával beírta a nevét a világ legnagyobb kutatóinak a sorába” – olvasható a Csoma Szobája Alapítvány honlapján. Mivel az említett épületből évente kidől egy-egy fal, az alapítvány legfőbb célkitűzése, hogy Csoma kis szobája és az ezt magába foglaló palotaerőd még sokáig fennmaradjon. Ezért toboroznak önkénteseket, és évente az időjárástól függően – októbertől májusig meg sem lehet közelíteni a falucskát a nagy hó és zord időjárás miatt – 2-3 hónapig dolgoznak a 4 ezer méter magasan található tibeti faluban. A kezdeményezéshez eleinte az Angkor Alapítvány nyújtott hátteret, majd 2010-ben sikerült bejegyezni a Csoma Szobája Közhasznú Alapítványt, amely továbbviszi a projektet. A szakemberek szerint az épület felújítása még legalább hároméves munka.
A felső légúti megbetegedések számának csökkenését követően, csütörtöktől ismét lehet látogatni a pácienseket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház legtöbb osztályán.
Újraindul az Ezüst Akadémia Csíkszeredában, amely a hatvan év feletti korosztály számára kínál értékes, érdekes és közérthető előadásokat. Az első prezentációt március 31-én, kedden tartják.
A Csíki Játékszín először tűzi műsorára Reginald Rose 12 dühös ember című drámáját, Vladimir Anton rendezésében. A produkció olyan témákat állít középpontba, amelyek napjaink társadalmi megosztottságában különösen aktuálisak.
Sokoldalú rendeltetést képzeltek el a Csíkszereda központjában lévő Művészetek Házának, azaz a Szakszervezetek Művelődési Házának, ezért nemzetközi ötletpályázatot kezdeményeznének a Romániai Építészek Rendje és a Magyar Építészkamara iránymutatásával.
Egy Csíkszentsimon községben, a 123A jelzésű megyei úton felborult jármű miatt értesítették a rendőrséget vasárnap; mindkét férfi részeg volt, akiket az autó mellett találtak – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
szóljon hozzá!