Külföldi helyett itthoni gazdaság

Egy évvel ezelőtt öt évre bérbe vették a caritasos Varga Katalin utcai gazdaságot, az istállókban teheneket tartanak, tejet termelnek, emellett vegyszermentes haszonnövényeket termesztenek. Tizenegy tehén, négy tinó, 36 juh, hét boci képezi az állatállományt. Sok munkát igényel mind az állattartás, mind a zöldségtermesztés – értettünk egyet a fiatalasszonykával. Annamária nyolc év németországi munka és kereset után, férje, Lehel, pedig négy év külföldi pénzszerzés után döntött úgy, megpróbálnak itthon boldogulni – keményen dolgozva.

Amint Annamária mesélte, párja mindig is szeretett gazdálkodni, és ő is örül, hogy kislánya mellett lehet, nem pedig több száz kilométerre tőle keresi a kenyeret. Kemény nyaruk volt, rengeteget dolgoztak. „El is vagyunk fáradva, de meg tudtuk csinálni” – fogalmazott Annamária.

Megszámlálhatatlan órát töltöttek párjával az üvegházakban, amíg leveleket hozott a többféle aromás növény, pirosodott a paradicsom. „Mindenhol dolgozni kell” – mondta Annamária. Hozzátette azt is, hogy külföldön több pénzt lehet keresni, ott a vásárlók a helyi termékeket választják leginkább, de az itthoni munkának is megvan az előnye, mert együtt van a család.

Az első év vége felé járva, bár még nem húztak vonalat a kiadás és bevétel listáján, nagyjából körvonalazódik, van-e igény a vegyszermentes termékekre. Még van bőven paradicsom, lesz zöld is, a hagyma fogytán, de az üvegházban a paprika most érik. „Piacra nem kellett vigyük. Hála istennek, aki egyszer vásárolt, visszatért” – mondta a gazdasszony. Igaz, megtörtént, hogy az igénynek megfelelő mennyiséget nem sikerült szüretelni egyszerre. Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába is vittek az óriás paradicsomokból, az ökörszív fajtából, amelyek közelítették darabonként az egy kilogrammot is. „Van kereslet a biozöldségek iránt, a Méhész-napokon is ez derült ki, csakhogy kevesen tudnak arról, hogy termesztünk” – fogalmazott.

Jövőre sem adják fel, Annamária már tudja, mit és mennyit ültessen. Svájci zöldségtermesztő, kertész érkezik a gazdaságba. „Remélem, hogy sokat tanulok majd tőle a talaj-előkészítésről, a különböző zöldségfajtákról, és a német nyelvtudásomat is gyakorolhatom” – tette hozzá. Úgy döntött, saját vetőmaggal próbálkozik, viszont abban reméli a segítséget, hogy megtanulja, pontosan mikor kell vetni a magokat, hogy jó időben ültessék ki a palántákat, mert sok múlik az időzítésen a zöldségtermesztésben is.