Ki viszi át az egészséget a túlsó partra?

Az emberi méltóság és az emberhez méltó életminőség kifejezésekkel kezdte Lenkei az előadását, tudatosan kerülve az egészség szót. Tapasztalata szerint az egészségügy nem foglalkozik az egészséggel, csupán a betegséggel. Ha az ember találkozik egy orvossal, azonnal eszébe jut az összes betegsége, de semmi esetre sem az egészség. Szerinte az lenne a természetes, ha az emberek többsége azért keresné fel az orvosát, hogy elújságolja, mennyire egészséges, és segítségét kérje abban, hogy ez így is maradjon.

Gyógyszermaffia

Miután megállapította, hogy az egészségnek „nincs gazdája”, a gyógyszeripart vette górcső alá. Lenkei szerint a mai társadalomra a túlzott gyógyszerfogyasztás jellemző. Ennek köszönhetően profitéhes üzletággá nőtte ki magát a gyógyszeripar, amelynek nem érdeke az egészség megőrzése. Lenkei ezt a jelenséget gyógyszermaffiának nevezte. Hozzátette, nem azért, mert gyógyszerellenes, hiszen van, amikor elengedhetetlen ezek használata.

Az orvosságok józan használatáról esett szó a továbbiakban. Míg egy ember számára egyszerre 2-3, legrosszabb esetben négyféle gyógyszer szedése ajánlott, Magyarországon több mint egymillióra rúg azoknak a száma, akik egyidejűleg több mint 10 orvosságot szednek.

Lenkei felhívta a figyelmet a mellékhatás szó helytelen használatára, szerinte ugyanis csak jó és rossz hatás van. Ezt egy példával támasztotta alá: egy hangulatjavító gyógyszer orvosi tájékoztatójában – amellyel a beteg nem találkozik – az áll a mellékhatások oszlopban, hogy hirtelen halál. Ez pedig igenis főhatás.

A betegség- és gyógyszerközpontú, tünetekre összpontosító orvostudomány helyett egy egészségközpontú, természetes módszerekkel dolgozó, az egészség alapjaira koncentráló egészségügyet szeretne az előadó.

Nem mindig a gyógyszer a megoldás

A helytelen kezelésekről is hallhattunk az előadás folyamán. A székrekedést a legtöbb esetben a víz-, C-vitamin és magnézium hiánya okozza. A hashajtó, amit ilyenkor bevesz az ember, nem tesz mást, mint kivonja a már amúgy is kiszáradt szervezetből a vizet. A fejfájás leginkább a folyadék- és a sóelégtelenségnek tulajdonítható. Ilyen vagy egyéb fájdalmak esetében a beteg fájdalomcsillapítót vesz be. Ezzel azonban  nem orvosolja a problémát. A fájdalom helyéről egy inger küld jeleket az agyba, és a gyógyszer valójában az aggyal való kapcsolatot szünteti meg, nem a fájdalmat. Tapasztaltuk-e már , hogy fogmosás közben vérzik a fogínyünk? Ez a C-vitamin hiány jele, ilyenkor az erek fala meggyengül és sérülékennyé válik.

A B1-vitamin az idegrendszer harmonikus működéséhez szükséges. Hiányában az ember ideges, zaklatott, ingerült, depressziós, alvás-, és szellemi működési zavarai vannak. Lenkei hangsúlyozta, a fent említett panaszok nem mindig vitaminhiány miatt jelentkeznek, de az esetek többségében ez áll fenn.

A legveszélyesebb esetnek azt tartja, ha valakinek orvosilag semmilyen problémája nincs, de több tucat gyógyszert szed. A tabletták helyett ezért vitaminkúrát javasolt.