Számos érdeklődőt vonzott a harmadik Madéfalvi Hagymafesztivál keretében megtartott hagyományos termékek vására vasárnap. A helyi termelők ízletes és mutatós portékái mellett idén is ínycsiklandozó illatok fogadták az odalátogatókat, nagy üstökben fortyogtak a finomabbnál finomabb ételek, melyek egyik fő alapanyaga természetesen a hagyma volt.
2011. szeptember 11., 18:412011. szeptember 11., 18:41
2011. szeptember 13., 18:302011. szeptember 13., 18:30
Tekintse meg fotógalériánkat, nézze meg videónkat!
Az idei fesztivál mindenképp változatosabb, mint a tavalyi, több a kiállított termék, sokkal színesebb a vásár – állítja Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. „Négy testvértelepülés képviselteti magát ezen a rendezvényen, ők is elhozták hozzánk az értékeiket, ugyanakkor a madéfalvi hagyma iránt is érdeklődnek. A mogyoródi kutyás egyesület külön bemutatóval is készült, és első ízben Hagymabált is szerveztünk, ami nagy sikernek örvendett. A szabadtéri főzéshez a tavalyiakhoz még egy csapat bejelentkezett, így ízekben is bővült a fesztivál, tehát mindenképp fejlődésben van a rendezvény.”
A Madéfalvi Önkéntes Tűzoltóság csapata első ízben vesz részt a szabadtéri főzésen. „Hagymát vágtunk, megpörköltük, disznóhúst tettünk hozzá felszeletelve, ebből lett egy hagymás rostélyos, körülbelül 18–20 kiló hagymát tettünk bele. Mellette biopityókát, házi túrót és bio hagymát szolgálunk fel” – mondta el Szentes Attila, a csapat egyik tagja. A Mesterhármas elnevezésű csapat az előző két évben is főzött a fesztiválon, idén hagymás birkát készítettek, havasi meggyel, puliszkával és kovászos uborkával. A hagymával ők sem fukarkodtak, elmondásuk szerint közel 20 kiló hagyma került az üstbe. „Már második alkalommal vagyunk itt, tetszett nekünk ez a fesztivál, jó a hangulat és kellemes. Ezért jöttünk vissza másodszor is. Most hagymatokányt készítettünk puliszkával és sült császárszalonnával, ehhez olyan 8-9 kiló hagymát használtunk fel” – tájékoztatott a Zöld SzékelyFöld Egyesület egyik tagja, Kovács Noémi.
A Madéfalvi Vadászok is kitettek magukért: üstjükbe vaddisznó, őz és házi disznó került, no és persze hagyma. „Tizenvalamennyi kiló hagymát tettünk bele, húsból benne volt vagy harminc kiló, nem is tudjuk pontosan, mert nem mértük” – mondta el portálunknak Molnár József, a csapat vezetője. „A Bartalis fivérek és Sánta László segítségével marhalábszárpörköltet csináltunk, sóbafőtt pityóka körítéssel és savanyúsággal” – árulta el Bartalis Gábor, miközben az egyik üst körül sürgölődve, jókora adag pörköltet mért a tányérunkba.
Idén is csak madéfalvi termékeket lehetett értékesíteni a vásáron. „Esetleg még olyan termelőt beengedtünk, akinek valamilyen módon kötődése van Madéfalvához. De terméket egyáltalán nem engedtünk bejönni, még a szomszéd faluból sem, nem azért, mintha valami bajunk lenne más termékekkel, csak ezt a vásárt kizárólag madéfalvi termékeknek szervezzük. Más termékeknek ott van a megyei, háromhetente szervezett vásár, és ott lehet értékesíteni” – fejtette ki a polgármester.
A Madéfalva helyi tanácsa, a Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés, a Madéfalvi Csompoly Közbirtokosság, a madéfalvi egyházközség, valamint a helyi gazdaszervezetek által szervezett hagymafesztiválon idén is be lehetett nevezni különböző versenyekbe. A legtöbb hagyma termelőjének járó díjat Szabó Julianna vehette át, akinek 850 kg hagymát sikerült termesztenie. 80 m hosszú hagymakoszorújáért ugyancsak ő kapta meg a leghosszabb hagymakoszorú elkészítéséért járó díjat. A legnagyobb hagymáért járó díjat pedig Olti Borbálának adták át, aki egy 48 deka nagyságú hagymával nevezett be a versenyre.
„30–35 éve termesztek zöldséget. A legtöbbet hagymát termeltem, amiből nagyon kisegítettem a családot, mivel csak a férjem tudott járni szolgálatba, a vasútnál dolgozott, én a három gyereket neveltem, iskoláztattam őket, egyetemet is végzett az egyik, és nem tudtam munkába menni. Így nagyon kevés a nyugdíjam, nem volt fizetésem, ebből pótoltam még a családot a férjem fizetése mellett. Nagyon jó földünk van, nagyon jó kertem, ahol tudtam nagyon jó hagymát termeszteni, még a szomszéd falvakból is mindig eljönnek vásárolni hozzám, mert tudják, hogy bioterméket és nagyon finom édes hagymát termelünk. Ez a fesztivál nagyon-nagyon jó lehetőség, és nagyon köszönjük a vezetőségnek és mindenkinek, aki hozzájárult ehhez, hogy még ezt is meg tudjuk valósítani és a falunkban is tudjuk értékesíteni a termékeinket. Nagyon sokan megfordultak a vásárban, mind elkelt az árum. Nagyon sikeres vásár volt” – osztotta meg velünk Olti Borbála.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!