Hogyan válik valaki „médiaterroristává”?

Losonczi Kata, Rákóczi Péter, Kisberk Szabolcs és Bodacz Balázs nem volt ismeretlen a Maros megyei közönség előtt eddig sem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a szombati közönségtalálkozón teltházas Bocsaki-terem várta a Hír Tv legnépszerűbb műsorának riportereit. Mindez annak ellenére, hogy február óta nem is lehet követni a Hír Tv-t Marosvásárhelyen, a helyi kábelszolgáltató ugyanis önkényesen kivette műsorából. Többek közt éppen ez adta az apropót az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének, hogy a Célpont csapatát meghívják Marosvásárhelyre.

Akkor miért is nincs Hír Tv Marosvásárhelyen?

Rákóczi Péter ezzel a témával is kezdte a találkozót. Elmondása szerint utánakérdezett, hogy miért nem látják a marosvásárhelyiek a Hír Televíziót, s azt a választ kapta, hogy a csatornának volt egy szerződése az itteni kábelszolgáltatóval, ennek ellenére másfél-két évig úgy szolgáltattak műsort, hogy egy fillért sem kaptak érte. „A Hír Tv nem nyerészkedni akart, nem igazak azok a hírek, hogy megkétszereztük volna a díjat, csak szerettük volna, hogy kifizessék azt, amivel tartoztak” – mondta Rákóczi, aki szerint már csak azért sem tehetik meg, hogy itt „kalózkodjanak”, mert az precedenst teremtene Magyarországon is. A koronkai és nyárádmenti nézők ellenben arról számoltak be, hogy ők tudják fogni a Hír Tv-t, sőt ki sem hagynának egy péntek esti Célpontot sem.

A sugárzás-nem sugárzás témaköre után „bemutatkoztak” a közkedvelt riporterek. Rákóczi Péter elmondta, sosem akart újságíró lenni, szakmája szerint közgazdász, éppen ezért szívesen boncolgat gazdasági témákat. Losonczi Kata ezzel szemben három éves korától erre a szakmára készült, s büszke arra, hogy egyre nagyobb sikerrel oknyomoznak így négyesben. Kisberk Szabolcs megosztotta a közönséggel, hogy 16 évesen megígérte a jelenlegi feleségének, hogy sosem lesz újságíró, ennek ellenérre a Célpont csapatának tagja a műsor kezdete óta. Kívülről csak Bodacz Balázs érkezett a műsorhoz, aki a Magyar Nemzettől igazolt át, így néhány év nyomtatott sajtózás után, múlt év őszétől televíziózik. Mivel sokáig kívülről figyelte kollégáit, bátran elmondhatta róluk, hogy „olyan sztorikat robbantottak ki, amelyek akár parlamenti választásokat döntöttek el”.

Hogy akarták „meggyilkolni” Gyurcsányt?

Az újságírók meséltek régi és vadonatúj kinyomozott történeteikről is: az alig pár napja bemutatott anyagjukban például arra derítettek fényt, hogy egy luxus öregotthonban gyógyszerekkel segítették lakóikat, hogy minél hamarabb meghaljanak, így ürüljenek az ágyak újabb idősek felvételéhez. Szívesen „csámcsogott” a közönség Gyurcsány Ferenc „elveszett szakdolgozatán”, amelyet szintén a Célpont csapata robbantott ki. „Schmitt Pál lemondott a plagizálási botránya miatt a politikai elit pedig kezdte nyilvánosságra hozni dolgozatát. Gyurcsány nem találta eleinte, pedig kereste, Klárikával (szerk. feleségével) együtt dobozokat kutattak fel. Közben Rákóczi Péter lement Pécsre, s megtudta, hogy Gyurcsány akkori sógora is ugyanazon a címen publikált doktori dolgozatot egy évvel azelőtt. Akkor előhoztuk a két dolgozat bírálatát, s kiderül oldalszámra, hibákra megegyezik” – mesélt a sztoriról Losonczi Kata. Őt és társait eleinte Gyurcsány csupán kedves, dolgukat végző újságíróknak nevezett, később azonban „médiaterroristákká” léptek elő a volt miniszterelnök szótárában, akik „politikailag meg akarják gyilkolni” őt.

Milyen az oknyomozói paranoia?

Bodacz Balázs megjegyezte bár sokszor elképesztően profiknak tűnnek, nem egyszer a nézők is segítik, egy emaillel, dokumentummal, feljelentéssel sokat lendíthetnek egy-egy ügyön. A nézők többek közt ezért is szeretik a Célpontot. Nem úgy azok, akik „szereplői” a műsornak, a riporterek heti rendszerességgel járnak bíróságokra, a műsorban szereplők ugyanis feljelentik őket, rágalmazás, etikátlanság miatt.

„Azért rángatnak bíróság elé, mert álnéven, rejtett kamerával nyomoztunk. Nem az a lényeg, hogy felderítettünk egy bűnesetet, hanem az, hogy hogyan” – jegyezte meg Kisberk.
A közönség egyik legfontosabb kérdése az volt a riporterekhez, hogy félnek-e. „Ha félnénk, nem csinálnánk” – szögezte le a négyes esetlen női tagja. Kisberk azonban már azt mesélte, hogy „oknyomozói paranoiából” mindig harminc-negyven méter messziről a csipogóval nyitja autóját, hogy ha a bomba arra van kötve, akkor túlélje. „Volt, amikor a lakásunkat szedtük szét, hogy rejtettek-e el kokaint, hogy aztán a rendőrséget ránk küldjék. Megtörtént már az is, hogy amikor forgatni mentem dolgozni, úgy búcsúztam a bátyámtól, hogy ha valami bajom lenne, vigyázzon a családomra” – meséli Kisberk Szabolcs.

A Célpont szerkesztői első határon túli közönségtalálkozójukról azzal búcsúztak, hogy remélik még találkoznak a közönséggel: élőben és televízión keresztül is.