
Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban is bemutatják április 7-én 19 órától Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című könyvét. „Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból” – olvasható a regényről, amely Magyarországon heteken keresztül vezette a könyvek eladási sikerlistáját. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
2011. április 06., 17:282011. április 06., 17:28
2011. április 06., 18:272011. április 06., 18:27
– Ön Kolozsváron született, főnemesi család sarjaként. Milyen volt Ugron-lányként felnőni?
– A többi gyerekhez hasonlóan nőttem fel Kolozsváron Ceauşescu ideje alatt. Magyar iskolába jártam, nem hiszem, hogy nagyon más volt az életem, mint a többi gyereké. Nem nagyon éreztem, hogy milyen volt a családomnak a kommunizmus előtti helyzete, ez soha nem volt otthon beszédtéma. Ha szóba került, akkor is inkább családi történetek formájában, soha nem volt az, hogy leültünk és megbeszéltük volna, hogy mi történt a családdal az elmúlt pár száz évben.
– 11 éves volt, amikor családjával kitelepedtek Budapestre. Később sikeres televíziós újságíróként dolgozott ott. Hogyan került Zabolára?
– Zabolára úgy kerültem, hogy megismertem a férjemet (Gregor Roy Chowdhury-Mikes – szerk. megj.), aki akkor már Zabolán élt. Hozzá mentem feleségül, és az nem volt kérdés, hogy Zabolán fogunk élni. A férjem Ausztriában született, Londonban dolgozott és onnan költözött Zabolára a 2000-es évek elején.
– A pörgős Budapest után miként telnek Zabolán a hétköznapok?
– Sok munkával, és egész vidáman. Mi sokan vagyunk itt Zabolán: itt él a férjem családja és a barátaink, akik itt dolgoznak velünk. Nem unatkozunk, az biztos, elég sok feladatunk van, hála a Jóistennek. Van két kislányunk is, tehát elég zajosan és kicsit összevisszán, de jól telnek a hétköznapok.
– Az Úrilányok Erdélyben eredetileg receptes könyvnek készült...
– Igen, eredetileg receptes könyvnek készült, és amik dőlt betűvel vannak most szedve a könyvben, azokat a történteket írtam meg először, azokat gondoltam párosítani a receptekhez. Aztán valaki Budapesten olvasta ezeket a történeteket, és felajánlotta, hogyha írok köréje egy regényt is, csinálok belőle egy gasztro-regényszerűséget, akkor kiadja. Végül is nem ő adta ki, hanem az Ulpius-ház Könyvkiadó, de ez az ígéret volt a motiváció, mert ez ugye, nem mindennap fordul elő az emberrel. Így ezen felbuzdulva gyorsan meg is írtam.
– Sokan vonnak párhuzamot az ön élete és a regénybeli Anna története között.
– A regénybeli helyszínek és karakterek kitaláltak, nem győzöm elég sokszor hangsúlyozni, de biztos, lehet párhuzamot találni az életem és a regény között. Az is biztos viszont, hogy nem ezt a regényt írtam volna meg, ha nem Zabola és Budapest között ingázva élnék. Nem az történt, hogy elővettem a naplómat és kicseréltem benne a neveket, és elneveztem regénynek, ezek tényleg kitalált karakterek. Voltak olyan jellemvonások vagy karaktervonások, amiket nyilván, felhasználtam a környezetemből, sőt voltak olyan történetek is, amelyeket kölcsönvettem barátoktól, ismerősöktől, rokonoktól, de ezeket is nagyon sokszor átgyúrtam, kiszíneztem, hozzátettem, elvettem, tehát azt gondolom, hogy a szűk családom vagy a nagyon közeli barátaim sem tudják azt mondani, hogy ez vagy az a szereplő a valóságban X vagy Y. Tehát nem lehet egyenlőségjelet tenni.
– Készül-e újabb regény?
– Írok valamit… Hogy regény lesz-e, azt még nem tudom. Lehet, hogy novelláskötet lesz, de még nagyon az elején vagyok, úgyhogy nem tudom, mi kerekedik ki belőle. Reményeim szerint karácsonyra megjelenik.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
A hétfő éjszakai vihar következtében egy idős fűzfa dőlt ki a csíkszeredai központi parkban. Személyi sérülés nem történt, az eset azonban ismét ráirányítja a figyelmet az öregedő, veszélyessé váló fák problémájára.
Árokba sodródott egy személygépkocsi hétfő délután az E578-as európai úton, Tusnádfürdő közelében. A sofőr kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet, az érintett útszakaszon azonban akadozik a forgalom.
szóljon hozzá!