Diákok gyűjtötték a hangos sajtó „hibáit”

Tekintettel arra, hogy a román médiajelentést a Román Akadémia munkatársai állítják össze, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felajánlotta az Országos Audiovizuális Tanácsnak, hogy ezt elvégzik a magyar nyelvű hangos sajtó esetében. Míg előző évben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia hallgatói vettek részt a kezdeményezésben, ezúttal csak a Sapientia oktatóival és diákjai oldották meg a felmérést.

A  nyelvi tudatosságot szeretnék ébren tartani

A program keretében rádió- és tévébemondók, hírolvasók és hírszerkesztők, kommentátorok, moderátorok nyelvi-nyelvhelyességi hibáit vizsgálták. A CNA nemrég leköszönt tagja, Szász Attila elmondta, a cél nem változott. „Nem büntetések kiosztása céljából végeztük a felmérést, hanem a nyelvi tudatosságot szeretnénk ébren tartani” – fogalmazott Szász a kutatásról szóló sajtótájékoztatón. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, Karácsonyi Zsigmond elmondta, számára dupla öröm ez a kezdeményezés. „Egyrészt fontos, hogy azok a szervezetek, amelyek továbbképzéssel foglalkoznak, kapcsolatban legyenek a MÚRE-val, másrészt a Sapientiának is fontos, hogy rálátása legyen, mit is művelnek volt diákjai a sajtóban” – fogalmazott Karácsonyi rámutatva, hogy sok esetben az EMTE végzőseiből kerülnek ki az írott és elektronikus sajtó munkatársai.

Nyelvbotlás majd\' mindenütt

Novemberben rádiók és televíziók híradásait és beszélgetős műsorait követték figyelemmel. Górcső alá került többek közt a bukaresti Román Televízió magyar adása, de a csatorna kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári területi stúdiójának műsorai is. A rádiók közül a Román Rádió bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi, valamint temesvári stúdió anyagait vizsgálták, valamint jó néhány kereskedelmi rádiót is, többek közt a Paprika Rádió, Rádió GaGa, Erdély FM, City FM, Partium Rádió, Régió Rádió, valamint a Príma Rádió műsorait elemezték.

Az EMTE marosvásárhelyi karának dékánhelyettese, dr. Pletl Rita elmondta: az előző évi felméréshez képest, idén volt olyan hiba, amelyből kevesebbet észleltek, mások viszont gyakoribbá váltak. „Kiejtésbeli hibák régiótól függetlenül észlelhetők, és kis odafigyeléssel javíthatók is” – magyarázta a professzorasszony. Hozzátette, a hosszú magánhangzók rövid ejtése, a hibás rag- és igekötő-használat gyakoriságát tapasztalták. A dékánhelyettes hozzátette: ezt nem is neveznék hibának, inkább jelenségnek, amelynek elkerülésére a kutatás következtetéseiben ajánlásokat is megfogalmaznak.

Román fordításból eredő hibák

Gyakran észleltek román fordításból eredő hibát, például magyartalan szórendet, mondatszerkezet használatot. Ugyanebből fakadhat a bizonytalanság is az intézménynevek, pártok nevei, funkciók használata esetében, ezért a Sapientia fordító szakos diákjai a közeljövőben adatbázist akarnak létrehozni, magyar és román intézménynevekkel, hogy megkönnyítsék az újságírók munkáját.
A teljes jelentés körülbelül egy hét múlva készül majd el, felteszik majd a Sapientia, a CNA, és a MÚRE honlapjára is, valamint az erről szóló közvita is nyilvános lesz, hogy a médiaorgánumok munkatársai is „okuljanak” a kutatás következtetéseiből.