Az egyetemi tanárok viszik a legjobban

A Harris Interactive Everest College által készített felmérésben tizenegy szempont alapján rangsorolták a stresszes és kevésbé stresszes munkákat, egyebek közt azt mérlegelve, hogy az adott munkavállaló mekkora veszélynek van kitéve, felelős-e társai életéért, illetve az adott területen mekkora a munkanélküliség kockázata. A top tízes lista élén szerepelnek a katonák, őket a magasabb katonai beosztásokat betöltők, majd a tűzoltók és a pilóták követik.

„Azt nem állíthatom, hogy katonának lenni a legstresszesebb munka, de az biztos, hogy sok feszültséggel jár” – mondta el András Imre, aki tizenöt évig idegenlégiósként szolgált Franciaországban. Egyébként szerinte a bevetések előtti napok, órák a legstresszesebbek, ezt azonban idővel meg lehet szokni. „Az ember indulás előtt a legfeszültebb, de ehhez is fokozatosan hozzá lehet és kell szokni. A kiképzés során egy-egy adott helyzetet több százszor végiggyakoroltunk, így a bevetéskor már egy ismert szituációnak mentünk elébe, ez pedig segít a stressz leküzdésében. De nyilván vannak kiszámíthatatlan körülmények. Kifejezett stresszoldó praktikákat nem alkalmaztunk, viszont a bevetések előtti vagy utáni néhány szabadnap sokat segített” – magyarázta.

A felmérést készítők arra is felhívják a figyelmet, hogy a legstresszesebb munkák végzői nem feltétlenül utálják hivatásukat, sőt legtöbbjük adrenalinfüggő. „Valóban nehéz volt megszokni a nyugodt, civil életet. Az első év furcsa volt, ejtőernyősként nagyon hiányzott az ugrás mámora. Számomra viszonylag egyszerű volt a váltás, különböző sporttevékenységekkel, sziklamászással, sízéssel stb. elégítem ki az adrenalinszükségletet” – tette hozzá.

A lista ötödik helyén a PR-szakemberek, utánuk a vezérigazgatók, a sajtófotósok és a riporterek, a taxisofőrok, illetve a rend őrei szerepelnek.

Az egyre növekvő egyetemi „iparág”, a megfelelő fizetések, továbbtanulási lehetőségek és új munkalehetőség miatt legkevésbé stresszes munkakör az egyetemi tanároké, állítják a felmérés készítői, de a tízes listán a varrónők és szabók, ékszerészek, laboránsok, egészségügyi nyilvántartók, audiológusok, dietetikusok, fodrászok és könyvtárosok is helyet kaptak. Gálovits Rózsa, a székelyudvarhelyi városi könyvtár munkatársa nem tagadja: valóban nyugodtan telnek munkanapjai. „Tény, hogy sokféle emberrel kell napi kapcsolatban lenni, de akinek a kommunikáció nem okoz nehézséget, az mindenféle probléma nélkül megbirkózik a feladattal” – mesélte, hozzáfűzve: ő maga véletlenül lett könyvtáros, viszont annyira megszerette munkáját, hogy másként nem is tudná elképzelni mindennapjait.