
Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük: templomba megyünk, locsolkodunk, piros tojást festünk és húsvétfát állítunk. Ez az időszak máshol is ünnep, ki a tavaszt, ki a pészachot ünnepli, ki Jézus halálára emlékezik. Összeállításunkban néhány más vallás és ország húsvéti szokásaiból szemezgettünk.
2011. április 21., 15:262011. április 21., 15:26
2011. április 21., 16:112011. április 21., 16:11
Az egyik legfurcsább húsvéti szokás a világ számára a locsolás
Keresztény tanaink szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjére emlékezik, önmegtartóztatásra tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.
Elkerülés és emlékezés
Azonban nem csak a keresztényeknél ünneplik a tavasz és a feltámadás ünnepét. A zsidóknál ez a pészach, az egyiptomi kivonulás ünnepe. A bibliai tíz csapás (amely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. Az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a pészach szóval fejezi ki. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is – olvashatjuk a Wikipedián.
Léteznek olyan keresztény egyházak is, amelyek nem Jézus feltámadásáról, hanem halálának napjáról emlékeznek meg. Ilyen például a Jehova Tanúi felekezet, tanításuk szerint a Biblia azt írja: Jézus soha nem parancsolta azt a keresztényeknek, hogy ünnepeljék meg a születését. Ehelyett azt mondta tanítványainak, hogy emlékezzenek meg a haláláról, vagyis ne felejtkezzenek el róla – írja az MTI.
Nálunk locsolás és hímes tojás
Ahány ház, annyi szokás az ünnepi szokásokban is: nálunk passiójáték, tűz-, étel- és vízszentelés, határkerülés, zöld ág ajándékozása, locsolás, tojásajándékozás dívik. Katolikus közösségekben a húsvéti szokásoknak szerves részét képezi a még a pogány korból fennmaradt tűz-, víz- és ételszentelés. Elsősorban a család, a közösség egészségét akarták oltalmazni ezekkel a mágikus, rituális eszközökkel. A határkerülés az erdélyi húsvéti szokások egyik legélőbb hagyománya. A kutatók szerint a szokás mélyebb rétegeiben az úgynevezett mágikus körrel kapcsolatos képzetek állnak. Az archaikus ember hitt abban, hogy ha egy földterületet meghatározott időpontban és körülmények között jár körbe, akkor az ő földjét nem fogja pusztítani vész, kártékony állat, természetfeletti lény. Sok helyi faluban húsvét vasárnapján hajnalban a legények zöld ágakat ajándékoznak a lányoknak. Számos településen a zöld nyírfaágat vagy fenyőt színes szalagokkal, tojásokkal díszítik fel. Ezzel rendszerint jó egészséget, szépséget kívántak a megajándékozott lánynak. Az ünnepkör legszínesebb és legélőbb eleme a locsolás és a tojásajándékozás.
Az egyik legfurcsább húsvéti szokás a világ számára a locsolás. Alig néhány helyen: Csehországban, Szlovákiában, az anyaországban és nálunk dívik. Húsvét másodnapján a férfiak vízzel locsolják le a lányokat, valamint szalagokkal díszített fűzfavesszővel „korbácsolják” őket. A verés természetesen szimbolikus, a tradíció szerint szerencsét, egészséget és szépséget hoz egész évre a nők számára.
Amerikában is ismerik a húsvéti tojást. A kisebb gyerekek elől a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárban kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot.
Németországi tűzkerekek
Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, amelyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt. Az ősi pogány hagyományokra utal a Luegde városában minden évben megrendezett télbúcsúztató szertartás: a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. A lángoló tűzkerék a nap hatalmát, a tavasz beköszöntét és a megújulást szimbolizálja már több mint kétezer éve.
Amerikában és Németországban is szokás, hogy a gyerekek az eldugott tojások keresésére indulnak
A szicíliai kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal.
Finn boszorkányok
A pogány rítusok és a keresztény szertartások békésen megférnek egymással a finn polgárok képzeletében, és tarka, mágikus kavalkádot varázsolnak a mindennapokból. A gyerekeket például nagypénteken kora reggel jól elfenekelik, hogy megtanulják értékelni Krisztus szenvedéseit. Az egészen elvetemült szülők még boszorkányokkal is ijesztgetik az apróságokat, a finn néphagyomány szerint ugyanis nagypéntek és húsvétvasárnap között szabadon repkedhetnek a boszorkányok, mivel Jézus a lezárt sírban pihen. Húsvéthétfőn a gyerekek boszorkánynak öltözve körüljárják a falut, bekopogtatnak a házakba, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kis édesség vagy aprópénz reményében. Finnország délkeleti részén az apróságok egy óriási zajt okozó hangszert hordoznak a kezükben, és körbejárják a házat. A hangos zene a csendes héttől való búcsúzást és a vidámság kezdetét jelenti.
Húsvét a Húsvét-szigeteken
Amiként van Karácsony-sziget, akként Húsvét-sziget is létezik. Őslakói polinézek, ma mintegy 3000-en élnek a kellemes, örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon. Annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai, akiket csodával határos módon nem hurcoltak el (miként 1500 társukat) a perui rabszolga-kereskedők. Előtte a helybéliek maguk is véres háborút vívtak egymással, véget vetvén a virágzó moai-kultúrának, amelynek máig látható, évezredes titkokat őrző tanúi a hatalmas, nem egyszer 10 méter magas, csupán felsőtestű tufakőszobrok. A sajátos név eredete meglehetősen egyszerű: a Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvét vasárnap lépett ott partra. Hogy milyen arrafelé a húsvét? A misszionáriusok alapos munkát végeztek: római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. A vasárnap reggeli mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umu”-ban, földbe vájt polinéz tűzhelyen sült párolt hal, hús, zöldség.
Nyolcezer lejes pénzbírságot róttak ki csütörtökön a Maros megyei rendőrök azokra a gazdákra, akik nem biztosítottak megfelelő életkörülményeket állataiknak a rendkívüli hidegben.
Hivatalosan is bejelentették a Sütő András író és Constantin Romanu Vivu tiszteletére állítandó szobrok ötletpályázatának eredményeit. A város identitását azok a személyiségek formálják, akiknek emléke előtt köztéri alkotásokkal róják le tiszteletüket.
A szászrégeni elkerülőút kivitelezésére 2022 óta próbálnak szakcéget találni, mindeddig sikertelenül. Az országos közbeszerzést óvások és perek sokasága teszi egyre átláthatatlanabbá. Jelenleg két ajánlat van az ötszáz millió lejes munkálatra.
Két személygépkocsi ütközött össze Segesvár és Dános között szerdán este, két ember a járműbe szorult, a forgalmat is leállították egy időre az országúton mindkét irányban. Az egyik sérültet életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Nyolc hónap alatt kell elkészülnie annak a Sütő András-szobornak, amelyet a beküldött alkotások közül nyertesként kiválasztottak a marosvásárhelyi városháza által megbízott szakemberek. Egész alakos lesz.
Több mint háromszáz háztartás maradt gáz és fűtés nélkül szerdára virradóan Oláhkocsárdon, miután a helyi gáznyomás-szabályozó állomáson robbanás történt és tűz ütött ki. A hatóságok sürgősségi megelőző intézkedéseket tettek érdekükben.
Szivattyúkkal biztosítják a folyamatos vízellátást Szászrégenben és környéken, miután a Görgény-folyó vize részben befagyott, illetve hordalékossá vált, így nem alkalmas nyersvízként való felhasználásra. Hosszú távú alternatív megoldást keresnek.
Tűz ütött ki egy lakóházban a Maros megyei Bazédon, a lángok megfékezéséhez több hivatásos és önkéntes tűzoltóegység beavatkozására volt szükség.
Tizenkettedik alkalommal szervezi meg a Milvus Csoport a vízirigó országos téli számlálását, amelyhez természetkedvelők és önkéntesek csatlakozását is várják.
Drasztikus, 23 százalékos áremeléssel indult az év a Maros megyei ivóvíz-szolgáltatásban. Bár az Aquaserv kisebb drágulást vetített előre, az uniós pályázati kötelezettségek, az infláció és az áfa együttesen tíz lej fölé emelte a köbméterenkénti árat.
szóljon hozzá!