Fotó: Thomas Campean
Lehet elegáns, bohókás, komoly és egyszerű – mindenképp meghatározó ruhadarab a kalap. A székelyudvarhelyi Erdély Kingát kíváncsisága és szenvedélye hajtotta a kalapkészítés világába, felfedezve az eltűnőben lévő szakma titkait, nehézségeit és szépségét egyaránt.
2015. július 30., 16:372015. július 30., 16:37
Nem mindennapi szakmát választott magának a huszonhárom éves Erdély Kinga, a székelyudvarhelyi lány ugyanis a kalapkészítés fortélyait sajátítja el egy kolozsvári műhelyben.
„Megbolondulok a kalapokért, már középiskolás korom óta gyűjtöm őket” – így a fejfedőkről a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola egykori diákja, akinek érdeklődését a megvásárolt kalapok részletei keltették fel. Kíváncsi volt, hogy miként készülnek, milyen anyagokat használnak a mesterek stb. Mivel látványtervezést tanult a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, lehetősége adódott színházban dolgozni, így még közelebb került a kiegészítők világához. „A színház ruhatára maga a mennyország, mindig egy órával hamarabb mentem be, és kértem a raktárosokat, hogy mutassák meg a kalapokat” – árulja el Kinga, akinek tulajdonképpen a színházi munka adta a kellő bátorságot és késztetést ahhoz, hogy belekezdjen a kalapkészítésbe.
Egy kolozsvári műhelyből rendelt fejfedőt az egyik színházi darabhoz, később ugyanoda fordult ellesni a szakmát. „Pici műhely, gyönyörű emberekkel, akik rettenetesen jóindulatúak. Élvezet velük dolgozni” – mesél a környezetről a székelyudvarhelyi lány, aki oktatóival és egyedül egyaránt dolgozik, utóbbi esetben munkáit korrektúrázásra is beviszi. Mivel a műhely színházaknak készít kalapokat, így cilinderektől pilótasapkáig mindennel találkozott ott Kinga. Számára éppen ez teszi érdekessé és izgalmassá a tanulási élményt, hiszen nem a divattól, hanem a színdaraboktól függ az aktuális munka. Ám türelem kell a tanulás során a „pepecs részletekhez”, a nagy mennyiségű információ elraktározásához. „A munkafolyamat közben felmerülő nehézségekből és azok megoldásaiból rengeteget lehet tanulni. Ha egyszerre kapnám meg az összes információt a kalapkészítéssel kapcsolatban, nem tudnám mindet hasznosítani” – állítja Kinga.
A munka folyamata attól függ, hogy milyen kalapról van szó – magyarázza Kinga, hozzátéve, hogy rendszerint egy skicc elkészítésével kezdődik minden. Mindig változó, hogy éppen mi ihleti a legújabb darabot, olykor a dekoráció, máskor a kalap formája a kiinduló pont. Természetesen nehézségei is vannak a munkának, hiszen nehéz minőségi anyagokat beszerezni, így esetenként nemcsak a tervet kell számításba venni, hanem azt is, hogy milyen anyagokból kell és lehet kivitelezni a fejfedőt.
„A koktélkalapoknál megvan az alapforma, amit bevonok anyaggal, majd kihímezem. Lehet csipkével, tollal vagy akár tüllel is. Masnival is díszíthető, kikeményített anyaggal pedig absztrakt díszeket lehet formázni. Ugyanígy kalapszalaggal vagy organzából készített virágokkal is teljesebbé lehet tenni egy fejdíszt” – sorolja Kinga, leszögezve, hogy gyakorlatilag végtelen lehetőség áll a kalapok csinosítására.
Munkája során sokat varr kézzel, ugyanis egyelőre nincs varrógépje. A különböző kalapoknál – így az említett koktélkalapoknál is – szigorú elvárások vannak, például nem szabad látszania a varrásnak. „A csipkét, gyöngyöket csakis kézzel lehet odavarrni, nyilván lehetne ragasztani is, de a ragasztót meghagyom Kínának” – szögezi le a tervezőlány. Noha a bélésvarrás nem a kedvence, voltaképp szereti a munkafolyamat mindenik szakaszát, de izgalmas a rajzkészítés és a dokumentálódás egyaránt. Ilyenkor különböző korok és országok divatjaiban kalandozik, de természetesen követi a hazai és európai kalapdizájnerek munkáit is.
„Egy nagy karima mögé könnyen el lehet bújni, de kivétel nélkül különlegessé teszi a ruha-összeállítást a kalap vagy a fejdísz. Lehet, hogy én nem szeretem, de más tudja viselni. Karaktered kell legyen ezekhez a dolgokhoz, ugyanakkor fontos, hogy jól és kényelmesen érezd magad benne. Igazából ez bármire érvényes, lehet a legnagyobb őrület is, ha tudod viselni” – vélekedik Kinga a kalapokról és kiegészítőkről. A fiatal kalaptervező-tanonc egyébként vallja, hasonlóan a magas sarkú cipőhöz, kalapot viselve mindenki másként jár és mozog, emellett a testalkat is nyújtható vizuálisan.
Megrendelésre is készülnek az udvarhelyi lány keze alatt kalapok, noha egyelőre főként barátai és ismerősei alkotják a kuncsaftkört. Kollekciót is tervezne, illetve egy saját, internetes boltot nyitna, hogy szélesebb körben is reklámozni, értékesíteni tudja kreációit. Nem szeretne egy stílusnál megállni, minél több formát, technikát és fajtát ki szeretne próbálni. „Három éve készítek kalapokat, de remélem, legalább három évtizedig foglalkozni fogok ezzel.”
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
Közlekedési baleset történt Székelyudvarhelyen csütörtök délután 17 óra körül, amelyben egy személyautó elütött egy kerékpárost, aki kórházba került.
Másodpercenként tíz köbméternyi vizet engednek ki a bözödújfalusi víztározóból, ezzel hígítják a magas sókoncentrációjú Kis-Küküllő vizét. Mindemellett a zeteváraljai víztározóból kiengedett víz egy részét is felhasználják.
Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.
Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?
szóljon hozzá!