A húrok közé csap a No Sugar zenekar

Az anyagiak mellett lendületben is hatalmas segítség ez a No Sugarnak, tagjai megújult energiával folytatják az elkezdett munkát – gőzerővel dolgoznak első nagylemezük kiadásán. A frissen kapott támogatás kapcsán kerestük meg az együttes tagjait, akiket az eddig megtett útról, a jelenről és a tervekről is kérdeztünk.

„Támogatás nélkül is voltak terveink, a nagylemez elkészítését jövő év elejére tűztük ki. A Cseh Tamás Program keretében elnyert 2 millió forint viszont tagadhatatlanul nagyot segít rajtunk. Nagyon örülünk neki. A pénzt célirányosan költhetjük el, többek között videoklip, profi hangfelvétel készítésére és ezek népszerűsítésére fordíthatjuk. Ha ezt mind saját pénzből kellene megoldani, valószínű, hogy a minőség rovására menne, mert nem biztos, hogy annyit össze tudnánk gyűjteni, amiből profi felvétel készíthető. A támogatás mellé mentort is kapunk, és bár még nem tudjuk, hogy ki lesz ő, segítsége bizonyára továbblendíti a zenekart” – mondta lapunknak Bereczky Botond.

„Most kezdődik a kemény meló”

Szűkebb pátriánkban egyre több az ígéretes zenekar, ez abban is lemérhető, hogy sorozatban három székelyföldi együttes nyerte el az induló előadókat segítő Cseh Tamás Program támogatását. Közöttük két együttes gyergyószentmiklósi: a Bagossy Brothers Company és a No Sugar. „Hatalmas lendületet kaptunk, hisz a támogatás a munkánk egyfajta elismerése. Most kezdődik a kemény meló” – fogalmazott Basilidesz László, a No Sugar basszusgitárosa. Azonnal hozzátette, eddig is keményen dolgoztak, egy ideje a készülő nagylemez körül forog az életük, de a támogatás lehetőséget ad az újratervezésre. Máris felkerestek egy jó nevű magyarországi stúdiót, az egyeztetések szerint kiadásukban fog megjelenni a lemez. „Ha nem nyertünk volna, ezt nem tudnánk megengedni magunknak” – szögezi le Basilidesz.

Magára talált a zenekar

A No Sugar közel tíz éves múltra tekint vissza, az eltelt időszakról csupán annyit tudtunk meg az együttesalapító Bereczkytől, hogy folyamatosan változott a felállás, jó ideig útkeresésben volt a zenekar. „Az évek során annyian megfordultak benne. A környéken aki zenél, szinte mindenki tagja volt már, de valahogy sosem állt össze a banda. Nem jöttünk rá, hogy mi az, ami rosszul működik, és erőltettük, de hosszú ideig nem volt az igazi” – foglalta össze röviden a múltat Bereczky. A gömb – ahogy ő fogalmaz – idén kora tavasszal formálódott meg az új énekes, Portik Lívia érkezésével. Ettől kezdve kezdett gurulni a további tagok – Ferenczi Zoltán (billentyű, ének), Basilides László (basszusgitár), Boeriu Adrian (dobok) és Bereczky Botond (gitár, ének) alkotta csapat. Kiadták a Hiszek benned című kislemezüket, és fellépések sorozata következett. Líviában megtalálták a frontembert, ahogyan ők nevezik, a főhősnőt, aki „eladja a produkciót”. „Ha távban le lehetne mérni a mi munkánkat, akkor több millió kilométer lenne mérhető a próbateremben, ennek ellenére a színpadi rutinunk nem alakult ki. A nyáron sikerült ezt valamelyest pótolnunk. Örvendünk, mert Líviával elég jól működik” – fogalmazott Bereczky.

A saját stílus is mostanra alakult ki – mondják a zenekar tagjai – pop-rockot játszanak nosugaresen. Hogy mitől egyedi a zenéjük? Mert benne van minden tagnak az egyénisége, az, hogy egyenként milyen zenét hallgatnak – magyarázzák. A rock zenén belüli sokszínűséget „gyúrják össze”, majd dolgozzák ki. Általában csapatmunkával alkotják meg dalaikat, a szövegíráshoz meg egy-egy szófordulat, mondat vagy egy zenei téma adja az ötletet. Az életről, a valóságról énekelnek, érzésekről szólnak a dalaik.

Nem könnyű ismertté válni

Mi egyelőre a „gyúródó” kategóriába soroljuk magunkat – fogalmaznak fanyar humorral a zenészek, válaszolva arra a kérdésre, hogy mennyire gyakran kapnak felkéréseket. Legfőképp a médiamegjelenésben látják a nagy űrt, nehezményezik, hogy a helyi zenekarok nem kapnak támogatást a népszerűsítésben. „Annyi jó zenekar van Székelyföldön is, de a média egyáltalán nem támogatja. A média akkor indul be, ha valami óriási dolog történik. Holott, ha abból indulunk ki, hogy a zene is egy termék, megérdemelne ugyanolyan népszerűsítést, mint mondjuk a helyi kézműves vagy más típusú termékek. Ezzel szemben a rádiókban inkább bejátsszák az amerikai rapet, aminek köze nincs a mi kultúránkhoz. Nincs platform, nem adnak lehetőséget. Csak akkor kattannak rád, ha már felmutattál valahol valamit, addig pedig könyörögsz. Mi is ezt játsszuk. Már megtanultuk: ha kidobnak az ablakon, visszamászunk a kulcslyukon, de ez sem hoz sokszor eredményt. Nem beszélve arról, hogy ez mind rengeteg elpocsékolt energia, idő, rengeteg keserűség, méreg” – fogalmazott Bereczky. Hozzátette, minden nehézség ellenére tudatában vannak annak, hogy a lépcsőfokokat meg kell mászni, és minél nehezebb az út, annál értékesebb az eredmény.

Nem elég csupán jól zenélni

Hogy sikeres legyen, a zenekart is úgy kell kezelni, mint egy vállalatot – mondják a No Sugar tagjai. Kifejtették, önmagában szinte semmit nem ér a jó zene, ha nincs megszervezve, kialakítva a piaca. „Sokkal fontosabb az értékesítése, mint az, hogy megszülessen egy jó zene, és ott maradjon a próbateremben vagy a szöveg a fiókban” – hangoztatják. Elmondták, a haladás érdekében azon vannak, hogy csapaton belül leosszák a feladatokat. „Mindannyian jók vagyunk valamiben, közösen képesek leszünk előre tolni az együttes szekerét” – vélekednek.

No Sugar nagylemeze tehát jövő év elején várható, addig viszont a tavaly szerzett és a karácsonyi jótékonysági koncertsorozaton bemutatott Karácsonyi dal felvételét készítik el, és egy meglepetés-dallal is készülnek. Remélik, hogy a jövő évi lemezbemutató-turné során minél több erdélyi és magyarországi helyszínen felléphetnek, és a távoli jövőre sem kívánnak mást maguknak, mint egyre több fellépést, ismertséget, na meg azt, hogy az együttes üzenetének legyen befogadóközönsége. „Ha dalaink üzenete segít valakinek, vagy érzelmi húrokat penget meg, akkor már révbe értek” – fogalmazta meg a No Sugar ars poeticáját Bereczky.