Közel hetven pályakezdőt, mentort és oktatót foglalkoztatott az elmúlt két évben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, melynek néhány tagja székelyföldi turnéra érkezett. Ebből az alkalomból Nagy Koppány Zsolt író-szerkesztővel, a KMTG oktatójával beszélgettünk.
Az impériumváltás első éveiben, különösen a békeszerződés aláírásáig a marosvásárhelyi magyar és román lakosság gyakorlatilag „ismerkedett” az előállt új helyzettel. A cenzúra és a hatóságok működése számos visszaélést eredményezett.
Ezelőtt ötven évvel, 1968 májusában került napvilágra a hír, hogy felépül a Kornisa (Párkány) lakótelep Marosvásárhelyen. Megnyílt az építőtelep. Az építéshez azonban bontani kellett. Azt, ami útban volt. És a Lavotta-tető, az egykori Cigánymező volt útban. Hát eltüntették.
Két „kísérletező”, hibától hemzsegő generáció után a harmadik Laguna-széria minden téren hatalmas ugrás volt elődjeihez képest. A gyártó ezzel a típussal próbálta bizonyítani, hogy van élet a német modelleken túl is.
Szakemberek ma már úgy látják, a készpénz helyét hamarosan teljesen átveszik az elektronikus fizetési módok, amelyek minden előnyük ellenére aggodalomra is okot adnak. De mi is ez a sokszor mocskosnak nevezett eszköz, aminek hamarosan búcsút mondhatunk?
Azért kezdtek el zenélni, hogy a falusi muzsika könnyűzenei oldalát szélesebb körben is megismertessék – állítják a hétvégén Csíkszeredában fellépő Csík Zenekar tagjai. Bevallásuk szerint mindig szívesen térnek vissza Székelyföldre.
Hogyan lehet a zenével pozitívan hatni a testre és lélekre? Ez a kérdés foglalkoztatta Riz Olivért, aki azért kezdett el zongoradarabokat írni, hogy a saját közérzete jobb legyen, hogy a kihívásokkal teli élethelyzetekben belülről kapjon segítséget. Most másoknak is segít zeneterápiás óráival.
Kijelenthetem, hogy életem egyik legnagyobb élménye volt az Ide süss!-ben részt venni. Rengeteget tanultam nemcsak szakmailag, hanem magamról is.
Rontást hoztak emberre és állatra, szerelmi kötéseket és oldásokat végeztek, gyógyfüvekből mérget főztek és ártani tudtak haragosaiknak – ilyenek voltak az néphiedelem szerint az erdélyi és magyarországi boszorkányok. És valójában?
Elkezdődött a kullancscsípések időszaka, sokan felkeresik a kórházakat azért, hogy ott távolítsák el a bőrébe csimpaszkodott élősködőt. Dr. Kacsó Jolán segítségével vesszük számba, mi a teendő és mi az eljárás, ha a kirándulásról egy ilyen nem kívánt „ajándékkal" térünk haza.
Vurstli, hömpölygő tömeg, hangos zene, drága lacikonyhák: nem épp olyan hely egy városfesztivál, ahová a kétévesedet vinnéd? Idén mi mégis úgy döntöttünk, a sepsiszentgyörgyi Szent György Napokat kipróbáljuk a gyerkőccel. És akkor már be is számolunk róla.

A Helyzetbe hozunk! különkiadásának vendége Mandel Kata olimpikon hódeszkás.
Történt, hogy Berecz András Székelyföldet járva és megszeretve nagy búsulással fogadta, hogy Hazug Pista innen továbbállt, és nyitva tartotta a fülét, hogy újabb remetéről halljon. Talált is.
Mik az illóolajok, és mire használjuk ezeket? Egyáltalán mi a hasznuk? A téma megosztó és sok kérdést felvet, hisz sokan vannak, akik feltétel nélkül hisznek bennük, míg mások a placeboval tartják egyenértékűnek. Ezért lehet perdöntő, mit mond erről egy orvos.
Az erdélyi humoristák „mikrofon mögötti” oldalát szerette volna megmutatni új, Dumakavics című könyvében György Botond gyergyószentmiklósi stand-upos. Az Erdélyi Humorfesztivál egyik szervezője a kötet tartalmáról, a szakma kihívásairól és jövőjéről mesélt.
Vannak helyek, ahol vaknak érzi magát Bartis Attila marosvásárhelyi származású író, rendező és fotográfus, és vannak olyan helyek, ahol „lát”. Marosvásárhely ilyen hely, és mellette Jáva – a hely, ahol részben él. Kultúrpalotai kiállítása alkalmából beszélgettünk vele.
Marosvásárhelyiből vált csíkszeredaivá dr. Borsa István nyugalmazott bőrgyógyász főorvos, aki nemcsak szülővárosa egyetemi katedráját, hanem a külföldi klinikák kínálta állásokat is elfoglalhatta volna, de inkább Csíkban akart dolgozni, gyógyítani.
Kávéfilter, golyóálló mellény, papírzacskó, autó-ablaktörlő – csak néhány olyan találmány, amelyet egy-egy női fejlesztőnek köszönhetünk. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéddel, márkavédelmi szakértővel a nők és az innováció kapcsolatáról beszélgettünk.
A bárányhimlő vagy hólyagos himlő, ahogy térségünkben inkább ismerik, az egyik leggyakoribb gyermekkori fertőző betegség. Nagyon gyorsan terjed, és a hosszú lappangási időt hosszas gyógyulás követi. Talán kevesen tudják, hogy védőoltással is védekezhetünk ellene.