Cigányzenészek a nyaralók nyomában. Hol és hogyan vakációztak a századelőn a vásárhelyiek?

Itthon a fülledt városban, ahol az óvatlan könnyen besüppedt a flaszterba (a Magyar Asphalt rt-vel szerződött Bernády polgármester), hajlamosak lennénk azt hinni, hogy nem történt semmi. A kereskedősegédek vizesnyolcasokat írtak Slepák ékszerüzlete, Grünbaum Samu bútorkirakata, Oprián Miklós élelmiszer- és tejterméküzlete elé hajnalonta. A piactéren kirakodtak a kofák. A rendőrség ellenőrizte a gyümölcs-, hús és tejárusokat, mert sok volt a panasz a romlandó árura. A cselédek és naccságos asszonyok 10 körül hazaértek a bevásárlásból. Ám 11 óra után minden sátrat el kellett bontani, a kofák felseperték maguk után a kövezetet, a Széchenyi tér felöltötte a szokott korzó képét. Na, nem volt a Duna korzó, de legalább olyan hévvel és öntudattal sétáltak fel és alá urak, cselédek, katonák, szatócsinasok, úriemberek, mint a székesfővárosban vagy a Ringen. Megnézték Demeter Józsa vagy Rosenfeld Jenő boltjában a legszebb kelméket, Wolster és Kertésznél a cipőket, a férfiak Reiszfeld Miklós villamosboltjában a párizsi vonalú zöldernyős asztali lámpákat mustrálgatták.

Dalárdák és vándorcirkusz

Az Erzsébet-liget rengeteg rendezvényt ígért minden hétvégére: jótékonysági összejöveteleket, dalárdákat, vándorcirkuszt, bűvészt, csodamutogatót, juniálisoktól volt hangos a lég, találkozók, sörkerti baráti összejövetelek kavarogtak, hisz a Bürger sörgyár karnyújtásnyira volt, a platánok alatt ifjú ügyvédjelöltek bifláztak a szeptemberi ügyvédi vizsgára, a teniszpályán labdát ütögetett Tauszik B. Hugó, az ipar- és kereskedelmi kamara elnöke a Takarékpénztár igazgatójával, Winkler Jánossal, a másik pályán Nagy Endre igazgató úr mérkőzött Csonka Géza érdemes fotográfus és MSE elnökkel. A pálya szélén álló labdaszedő gyerek jövendő unokaöccse, Ovits Tomi lesz az első igazi országos teniszbajnoka ennek a városnak. A Tornakert a téli úrikaszinó nyári ikertestvére volt. Legalább olyan zártkörű, de kevésbé unalmas.

Pedig tervek születtek a Városháza mögötti piactérre vagy a Corso kávéház melletti Bissingen-udvarra szabva.

Konflissal a Somostetőre

Élelmes kereskedők kezdeményezték, hogy a Somostetőn céllövölde és vendéglő épüljön, kedvelték a Nagyerdő és a Veres Csere-erdő csöndjét, a Trébelyszőlő mulatságait.

A kávéházak teraszán limonádét, kávét és ropogós friss rémhíreket, pletykákat szolgáltak fel, az újságolvasót nádkeretes tartóban várták a napi és hetilapok. Hat-hét is megjelent. A leghosszabb életűeknek a Székely Napló (szerk. Fekete Andor), az Ellenőr (kiadó Kováts Elek) és a Székelyföld (tulajdonos Benkő László) bizonyult.

Tauszikék rendszerint az Adriára, Harmathék a Tátrába, Bürgerék Karlsbadba vagy Marienbadba, a Semmeringre, Bernády Szovátára, Herkulesfürdőre, a váradi hévizekre, Székely és Réti felváltva családostúl Előpatakra. Petry Zsigmond a mészáros-politikus egyenesen birtokot vett Kolozsnagyidán, oda vonul el a kánikula elől. Politika felfüggesztve, vagy ekkor érlelődtek az ősszel robbanó helyi intrikák, hivatalvesztések.... De azért senkit sem ért meglepetésként ’14 augusztus 1-én a háború kitörése, tombolt a hazafias lelkesedés, azt viszont senki sem sejtette, hogy világméretű lesz és négy nyár is eltelik véráldozattal.

Azért úszóversenyek bőven zajlottak férfiak és nők részvételével, szigorúan elkülönítve, s amint elkészült a Műcsatorna (azaz a turbinaárok) a bátrak sportja volt leugrani a Gát koronájáról vagy leúszni a villamosművekig a Nagygyáttól. (A víkendtelep a harmincas években magzott fel kirajzásos alapon, a vízközeli csónakázó, úszkáló, sütkérező, flekkensütögető, horgászó polgárok kisházakat építettek a Holtágban, melyekből még néhányat megkímélt a romboló utókor. Egész nyáron haza se mentek.)

Nyaralás a Ritz-fürdőben

Azért a rendőrség kötelességét teljesítve minden évben kijelölte a fürdőzésre alkalmas helyeket a Maroson és a Malomárokban:

Utóbb az Agyagási- majd a Ritz-fürdő válik a családos házias nyaralás színterévé, a társasági élet, a szépségversenyek színházává. A huszas években megépül az első modern vízmedence a Mátyás király téri városi strandon, igaz még nem olimpiai méretű. Itt edz a város többször is országos bajnok vízilabda csapata. Néhányan közülük a román válogatott színeiben kijutnak a legendás melbournei olimpiára is 1956 őszén.