
A gyerekeket természetes módon érdekli a saját és a másik teste
Fotó: Psychacademy.net
Hogyan születik a kisbaba? Hogyan kerül a baba az anyuka pocijába? Miért van fütyije a kisfiúnak, s nekem miért nincs? – számtalan ilyen és hasonló, sok szülőnek kényelmetlen kérdést tudnak feltenni a gyerekek. Amire bizony nem mindegy, hogyan reagálunk. A szakvélemény szerint ugyanis attól lesz valamilyen a gyerek számára a szexualitás, hogy mi hogyan beszélünk, illetve hogyan hallgatunk róla.
2017. május 10., 14:432017. május 10., 14:43
2017. május 10., 19:522017. május 10., 19:52
A gyerek és a szexualitás témakörét manapság is sok tabu övezi, bár a szülők egyre nyitottabbak, sok mindenről nem hajlandók vagy nem tudnak beszélni a gyereknek. Ezt a tabut szerették volna kicsit feloldani a VÉDEM – Marosvásárhelyi Édesanyák Egyesületének tagjai is, amikor Szőcs Kinga Zsófia kolozsvári pszichológust hívták meg azért, hogy előadást tartson Puncifütyi és társai címmel.
A gyerekek három éves kor után bizony már egyre kíváncsibbak lesznek a testükre, a nemi szervükre, de mások testére is. Ugyanúgy, ahogy érdekli őket egy fűben mászkáló csiga vagy a szemük színe a tükörben, ugyanúgy érdekli a nemi szervük is. Ezért egy idő után feltehetnek sokak számára kényelmetlen kérdéseket.
– mindezek olyan kérdések, amelyeket gyakran feltesznek a gyerekek a szülőnek, aki legtöbbször úgy meglepődik, hogy azt sem tudja, hogy reagáljon.
Előbb utóbb felmerül a kérdés, hogyan kerül be oda a baba, és hogy fog onnan kijönni
Fotó: Kidsplaza.vn
Márpedig nem mindegy, hogyan beszélünk a nemi szervekről, a szexualitásról a gyereknek – szögezi le már az elején Szőcs Kinga Zsófia. A pszichológus szerint ha a szülő ilyen esetekben zavarba jön, elhessegeti a témát, elpoénkodja vagy elbagatellizálja a tényeket, akkor azt a gyerek megérzi. „Minél inkább tabusítjuk a kérdést, a gyerek annál kíváncsibb lesz. Érdeklődni fog továbbra is, csak már nem nekünk teszi fel a kérdéseit, így nem is tudjuk irányítani a hozzá érkező információkat” – vélekedik a pszichológus. A szakember szerint a legnagyobb probléma, hogy nagyon sok felnőtt sincs tisztában a saját szexualitásával, nem beszél erről még a párjával sem, akkor pedig nehéz elvárni, hogy a gyereknek beszéljen róla.
Ranschburg Jenő a Szülők könyve című munkájában lefektetett néhány szabályt, amit érdemes követni, amikor a gyerek „pirulós” kérdéseket tesz fel. Az első és legfontosabb szerinte az, hogy
Szőcs Kinga Zsófia is úgy véli, hogy a gyereknek nem szabad azt éreznie, hogy a felnőtt válasza mögött valami titok lappang.
Szőcs Kinga Zsófia szerint még nagyon sok tabu övezi a szexualitást
A második szabály:
Ne erőltessük rá a témát, ne üljünk le vele „komolyan beszélgetni”, eljön az idő, amikor ő teszi fel a kérdéseket, de akkor is csak annyit mondjunk, amennyit tudni szeretne. „Van aki három évesen már tudni szeretné, hogyan születik a kisbaba, mások hét évesek és még mindig nem kérdeztek” – magyarázza a pszichológus. Majd hangsúlyozza, a hét év az az idő, amikor a gyerek közösségbe kerül, ilyenkor már nem nagyon tudjuk meghatározni, hogy milyen információk jutnak el hozzá, ezért, ha addig még nem kérdezett, nekik szóló könyvekkel (ilyen például a Peti, Ida és Picuri vagy az Anya hasában) megpróbálhatjuk felkelteni az érdeklődését.
Fontos, hogyan reagálunk, hogy megmaradjon a bizalmas viszonyunk a gyerekkel
Fotó: Ninti.com.tr
A harmadik szabály:
A kolozsvári pszichológus szerint rég lejárt az ideje a gólyamesének, el kell mondani a gyereknek a valóságot, de az ő szintjén, folyamatosan figyelve az, hogy a gyerek mennyit tud befogadni. Az, hogy anyuci és apuci szeretik egymást és szorosan összebújnak, sokszor már elég is, csak akkor kell tovább mondani, ha tovább kérdez a gyerek. El kell mondani, hogy az ember egy icipici sejtből fejlődik ki, mely az anya hasában van, a sejt egyik fele az anyué, másik fele az apué, és ha a két fél sejt találkozik, egyesül, akkor indul meg a kisbaba fejlődése. Ezzel a válasszal a három-négyéves gyerek kezdetben rendszerint beéri, s hosszú ideig nem kérdez tovább.
A szülőkben gyakran felmerülő kérdés többek közt az is, hogyan reagáljanak, ha a gyerek a nemi szerveit fogdossa. Szőcs Kinga Zsófia felhívja a figyelmet, sajnos még ma is megtörténik, hogy nagyszülő azt mondja a kisfiúnak, hogy megbetegszik, ha húzogatja a fütyijét. A szakember szerint nagyon káros tiltani, megszégyeníteni a gyereket emiatt, aki úgyis csinálni fogja, csak ezután lelkiismeret-furdalása lesz, szégyellni fogja magát, és más témákban sem fog bizalommal fordulni hozzánk.
Ha nem a szülőtől kap választ, akkor a kortársakat kérdezi
Fotó: Spark.edu.pl
„Azt kell mondani a gyereknek, hogy ha jó neki, akkor csinálja, de ez az ő magánügye, amit egyedül csinál magában, semmi esetre sem mások előtt” – mondja a pszichológus, aki szerint bizony gyakran megtörténik az is, hogy a kislány mások előtt vonaglik egy macin, kipirulva. Ha az anyuka, aki rendszerint rettentően szégyelli magát emiatt, megszégyeníti, akkor annak hosszú távú következményei lehetnek.
– szögezi le a pszichológus.
Hasonlóan kényes kérdés a szülő és a gyerek közös fürdése vagy a családi meztelenkedés is. A kolozsvári pszichológus azt mondja, ez az a kérdés, amiben a családterapeuták is sokat vitatkoznak, és nincs egyértelmű válasz a meztelenkedjünk-e a gyerek előtt kérdésre.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!