
A gyerekeket természetes módon érdekli a saját és a másik teste
Fotó: Psychacademy.net
Hogyan születik a kisbaba? Hogyan kerül a baba az anyuka pocijába? Miért van fütyije a kisfiúnak, s nekem miért nincs? – számtalan ilyen és hasonló, sok szülőnek kényelmetlen kérdést tudnak feltenni a gyerekek. Amire bizony nem mindegy, hogyan reagálunk. A szakvélemény szerint ugyanis attól lesz valamilyen a gyerek számára a szexualitás, hogy mi hogyan beszélünk, illetve hogyan hallgatunk róla.
2017. május 10., 14:432017. május 10., 14:43
2017. május 10., 19:522017. május 10., 19:52
A gyerek és a szexualitás témakörét manapság is sok tabu övezi, bár a szülők egyre nyitottabbak, sok mindenről nem hajlandók vagy nem tudnak beszélni a gyereknek. Ezt a tabut szerették volna kicsit feloldani a VÉDEM – Marosvásárhelyi Édesanyák Egyesületének tagjai is, amikor Szőcs Kinga Zsófia kolozsvári pszichológust hívták meg azért, hogy előadást tartson Puncifütyi és társai címmel.
A gyerekek három éves kor után bizony már egyre kíváncsibbak lesznek a testükre, a nemi szervükre, de mások testére is. Ugyanúgy, ahogy érdekli őket egy fűben mászkáló csiga vagy a szemük színe a tükörben, ugyanúgy érdekli a nemi szervük is. Ezért egy idő után feltehetnek sokak számára kényelmetlen kérdéseket.
– mindezek olyan kérdések, amelyeket gyakran feltesznek a gyerekek a szülőnek, aki legtöbbször úgy meglepődik, hogy azt sem tudja, hogy reagáljon.
Előbb utóbb felmerül a kérdés, hogyan kerül be oda a baba, és hogy fog onnan kijönni
Fotó: Kidsplaza.vn
Márpedig nem mindegy, hogyan beszélünk a nemi szervekről, a szexualitásról a gyereknek – szögezi le már az elején Szőcs Kinga Zsófia. A pszichológus szerint ha a szülő ilyen esetekben zavarba jön, elhessegeti a témát, elpoénkodja vagy elbagatellizálja a tényeket, akkor azt a gyerek megérzi. „Minél inkább tabusítjuk a kérdést, a gyerek annál kíváncsibb lesz. Érdeklődni fog továbbra is, csak már nem nekünk teszi fel a kérdéseit, így nem is tudjuk irányítani a hozzá érkező információkat” – vélekedik a pszichológus. A szakember szerint a legnagyobb probléma, hogy nagyon sok felnőtt sincs tisztában a saját szexualitásával, nem beszél erről még a párjával sem, akkor pedig nehéz elvárni, hogy a gyereknek beszéljen róla.
Ranschburg Jenő a Szülők könyve című munkájában lefektetett néhány szabályt, amit érdemes követni, amikor a gyerek „pirulós” kérdéseket tesz fel. Az első és legfontosabb szerinte az, hogy
Szőcs Kinga Zsófia is úgy véli, hogy a gyereknek nem szabad azt éreznie, hogy a felnőtt válasza mögött valami titok lappang.
Szőcs Kinga Zsófia szerint még nagyon sok tabu övezi a szexualitást
A második szabály:
Ne erőltessük rá a témát, ne üljünk le vele „komolyan beszélgetni”, eljön az idő, amikor ő teszi fel a kérdéseket, de akkor is csak annyit mondjunk, amennyit tudni szeretne. „Van aki három évesen már tudni szeretné, hogyan születik a kisbaba, mások hét évesek és még mindig nem kérdeztek” – magyarázza a pszichológus. Majd hangsúlyozza, a hét év az az idő, amikor a gyerek közösségbe kerül, ilyenkor már nem nagyon tudjuk meghatározni, hogy milyen információk jutnak el hozzá, ezért, ha addig még nem kérdezett, nekik szóló könyvekkel (ilyen például a Peti, Ida és Picuri vagy az Anya hasában) megpróbálhatjuk felkelteni az érdeklődését.
Fontos, hogyan reagálunk, hogy megmaradjon a bizalmas viszonyunk a gyerekkel
Fotó: Ninti.com.tr
A harmadik szabály:
A kolozsvári pszichológus szerint rég lejárt az ideje a gólyamesének, el kell mondani a gyereknek a valóságot, de az ő szintjén, folyamatosan figyelve az, hogy a gyerek mennyit tud befogadni. Az, hogy anyuci és apuci szeretik egymást és szorosan összebújnak, sokszor már elég is, csak akkor kell tovább mondani, ha tovább kérdez a gyerek. El kell mondani, hogy az ember egy icipici sejtből fejlődik ki, mely az anya hasában van, a sejt egyik fele az anyué, másik fele az apué, és ha a két fél sejt találkozik, egyesül, akkor indul meg a kisbaba fejlődése. Ezzel a válasszal a három-négyéves gyerek kezdetben rendszerint beéri, s hosszú ideig nem kérdez tovább.
A szülőkben gyakran felmerülő kérdés többek közt az is, hogyan reagáljanak, ha a gyerek a nemi szerveit fogdossa. Szőcs Kinga Zsófia felhívja a figyelmet, sajnos még ma is megtörténik, hogy nagyszülő azt mondja a kisfiúnak, hogy megbetegszik, ha húzogatja a fütyijét. A szakember szerint nagyon káros tiltani, megszégyeníteni a gyereket emiatt, aki úgyis csinálni fogja, csak ezután lelkiismeret-furdalása lesz, szégyellni fogja magát, és más témákban sem fog bizalommal fordulni hozzánk.
Ha nem a szülőtől kap választ, akkor a kortársakat kérdezi
Fotó: Spark.edu.pl
„Azt kell mondani a gyereknek, hogy ha jó neki, akkor csinálja, de ez az ő magánügye, amit egyedül csinál magában, semmi esetre sem mások előtt” – mondja a pszichológus, aki szerint bizony gyakran megtörténik az is, hogy a kislány mások előtt vonaglik egy macin, kipirulva. Ha az anyuka, aki rendszerint rettentően szégyelli magát emiatt, megszégyeníti, akkor annak hosszú távú következményei lehetnek.
– szögezi le a pszichológus.
Hasonlóan kényes kérdés a szülő és a gyerek közös fürdése vagy a családi meztelenkedés is. A kolozsvári pszichológus azt mondja, ez az a kérdés, amiben a családterapeuták is sokat vitatkoznak, és nincs egyértelmű válasz a meztelenkedjünk-e a gyerek előtt kérdésre.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!